Államosítás: a projektek kezdenek kicsúszni a határidőből
Már csaknem 12 milliárd forintot ítélt oda a fejlesztési minisztérium a tavaly ősszel létrehozott 30 milliárdos EU önerő alapból - értesült a Világgazdaság. A közcélú kedvezményezettek számára létrehozott alapból tavaly október vége óta igényelhettek támogatást a már elindított uniós forrású projektjeikhez az önrészt előteremteni nem tudó önkormányzatok, felsőoktatási intézmények, kórházak és iskolák. Január közepéig 1047 projektgazda kért támogatást, és a nemzeti fejlesztési miniszter 627 igénnyel kapcsolatban pozitív támogatói döntést hozott. A többi igénylést még vagy nem bírálták el, vagy hiánypótlást kértek be hozzá.
A tájékoztatásból nem derül ki, hogy a benyújtott igények mekkora hányada érkezett az idén államosított oktatási intézményektől. Azt azonban tudni lehet, hogy az oktatási államtitkárság az iskoláktól átvett uniós projektek önerejéhez 15 milliárd forintot kért korábban a kormánytól.
Az alap valójában visszatérítendő forrást nyújt, de azt kamat nem, csak pár százalékos kezelési költség terheli. A kormányrendelet szerint a közszféra-szervezet akkor igényelhet önerő-támogatást, ha korábban nyilatkozott arról, hogy az önerő rendelkezésére áll, de neki fel nem róható okból nem vagy csak részben tudja biztosítani.
A már elindult uniós projektek befejezése érdekében volt szükség arra a 13 milliárd forintos állami támogatásra is, amit 12 kórházi projektre ítélt meg a kormány. Mint lapunknak intézményvezetők elmondták, az államosítás, valamint a lassú ügyintézés miatt ezek a projektek kezdtek kicsúszni a határidőből, és az infláció, valamint az áfanövekedés miatt nem lennének megvalósíthatók az eredetileg biztosított támogatási összegből. Végül költségnövekmény címén jutottak hozzá az érintett kórházak a szükséges többletforráshoz.
A támogatás mellett azt is elrendelte a kormány ezen projektek esetében, hogy a bíráló bizottság törölje el azon összegszerű, számszerű és százalékos feltételeket, amelyek a konstrukciók pályázati dokumentációjánál szigorúbb korlátokat határoznak meg, mert ezzel ellehetetlenülne a projektek eredményes megvalósulása.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az iskolák esetében lesz-e szükség hasonló plusztámogatásra. Az viszont szinte bizonyos, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az államosítás nem veszélyezteti az oktatással összefüggő uniós projekteket. A félelem az volt, hogy ha változik a fenntartó, megváltoznak az uniós fejlesztéseknél létrejött polgárjogi szerződések, és így az azokban vállalt kötelezettségeket Magyarország nem teljesíti. Az ilyen pályázati szerződésekben az egyik kötelezettség például az, hogy a közösségi támogatásért cserébe öt évig nem változhat a fenntartó.
„A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) az iskolák esetében a pedagógiai szakmai irányítást vette át január elsejétől, a működtetést, valamint például az iskolaépületek tulajdonjogát továbbra is meghagyta az önkormányzatoknál” – nyilatkozta a témában lapunknak Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hozzátette: „ennek egyik oka az volt, hogy a működtetés teljes átvétele rendkívüli terheket rótt volna a központi költségvetésre. Másik okként az uniós finanszírozású pályázatok jogfolytonosságának biztosítása merült fel.”
A központilag irányított iskolák hatáskörét, így az intézményvezetők gazdálkodási jogkörét is a KIK szervezeti és működési szabályzata rendezné, ám ez a mai napig nem készült el. Ez a hiány azonban egyelőre csak a pedagógiai jellegű kiadásokat érinti, az uniós projektek költsége, ahogy eddig is, ezután is a fenntartót terheli.
Impozáns számok
A most záruló uniós pályázati időszak az egészségügy elmúlt hatvan évének legkomolyabb fejlesztéseit hozta – jelentette ki a közelmúltban egy rendezvényen Csepreghy Nándor. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárának tájékoztatása szerint mintegy 268 milliárd forint értékben, több mint félmillió négyzetméteren valósultak meg egészségügyi fejlesztések, beruházás vagy modernizálás formájában. A fővárosban 8 kórházfejlesztés kapott 23,7 milliárd forintos támogatást, vidéken 93 kórházi projekt részesült 173,6 milliárdnyi forrásban. A különbség oka, hogy az uniós szabályoknak megfelelően elsősorban az elmaradottabb régiók részesülhetnek EU-s támogatásban. Országszerte összességében 439 egészségügyi beruházáshoz több mint 300 milliárd forint támogatást adott az Európai Unió, illetve a magyar állam.
A fővárosban 8 kórházfejlesztés kapott 23,7 milliárd forintos támogatást, vidéken 93 kórházi projekt részesült 173,6 milliárdnyi forrásban. A különbség oka, hogy az uniós szabályoknak megfelelően elsősorban az elmaradottabb régiók részesülhetnek EU-s támogatásban. Országszerte összességében 439 egészségügyi beruházáshoz több mint 300 milliárd forint támogatást adott az Európai Unió, illetve a magyar állam. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.