Átlag alatti a magyar a szegénység?

A 17 százalékos uniós átlaghoz képest Magyarországon csak a lakosság 12 százalékát fenyegeti a szegénység, és ez az egyik legalacsonyabb érték az EU-ban – számítja az Eurostat. A 2008-ra vonatkozó felmérés azokat tekinti veszélyeztetettnek, akik az országukra jellemző medián jövedelemnek kevesebb mint 60 százalékából élnek. Az unióban a legnagyobb arányban a litvánok esnek ebbe a kategóriába, míg a legkevesebben Csehországban.

EU-szerte jellemző, hogy a gyerekek és az idősek számára az átlagnál nagyobb veszélyt jelent a szegénység. A 17 évesnél fiatalabbak ötödét fenyegeti az EU-ban (Magyarországon is ez az arány); a legrosszabb helyzetben 33 százalékkal a románok vannak. Ami viszont az időseket illeti, hazánk az Eurostat szerint a legjobb helyzetben van valamennyi uniós tagállam között, hiszen itt csak a 65 év felettiek 4 százalékának alacsonyabb a jövedelme a küszöbszintnél. Az uniós átlag ebben a körben 19 százalék, a legmagasabb arányt pedig 51 százalékkal Lettországban mérték.

Reálisabb képet nyújt talán a valós vagyoni viszonyokról a nélkülözést abszolút értelemben számszerűsítő „anyagi deprivációs ráta”. E szerint azok minősülnek szegénynek, akik legalább három dolgot vagy képességet nélkülöznek kényszerűen az alábbiak közül: felkészültség a váratlan kiadásokra; évi egyhetes, az otthontól távol töltött szabadság lehetősége; fizetési hátralékoktól való mentesség; hús- vagy halétel fogyasztásának lehetősége minden második nap; az otthon megfelelő melegen tartása; mosógép, telefon, színes televízió és személygépkocsi birtoklása. Hazánkban a 17 százalékos uniós átlaggal szemben 37 százalék minősül így nélkülözőnek. VG