Az elmúlt öt évben pöröghetett csúcsra a magyar focimaffia

Harminchárom manipulált mérkőzésről tudnak a magyar nyomozók - derült ki a fogadási maffiáról szóló mai sajtótájékoztatón. Hogy a tavaly télihez hasonló letartóztatási hullám várható-e, egyelőre kérdéses. Ám meglepő volna, ha nem követnék további lépések a friss bejelentéseket.

A fogadási maffia nettó nyereségét 8,5 millió euróra becslik, ez forintba átszámolva közel 2 és félmilliárdos összeg. Az Europol mai hágai sajtójátékoztatóján elhangzott: immár bizonyítékok is vannak a nyomozók kezében arról, hogy világbajnoki selejtezőket, Európa-bajnoki kvalifikációs mérkőzéseket, Bajnokok Ligája-összecsapást is befolyásoltak.

A nyomozók eddig összesen 380 manipulált európai mérkőzést tártak fel, ezek közül kettő Bajnokok Ligája-találkozó volt. Hogy ezek pontosan melyek voltak, arról pontos információt nem adtak ki a nyomozás érdekeire hivatkozva, ám annyit elmondtak, hogy az egyik gyanús BL-meccset Angliában játszották. Manipulált vb-selejtezőket játszottak Afrikában és Észak-Amerikában is. A nyomozók szerint legalább tizenöt országban 425 ember érintett - köztük jelenlegi vagy volt játékosokról, bírókról és sportvezetőkről van szó. Legalább háromszáz afrikai, ázsiai és dél-amerikai találkozó szintén a gyanúsak közt van.

A sajtótájékoztatón a rendőrségi vezetők azt is elmondták: legalább kétmillió eurót kaptak kézhez játékosok, vezetők és játékvezetők a fogadási maffia szervezőitől. A legnagyobb összeg, amit egy ember kézhez kapott egy meccs eladásáért, 140 ezer euró volt. Eddig ötven gyanúsítottat tartóztattak le. A hálózat mögött egy szingapúri központú csoport áll, mely az ázsiai illegális fogadási piacon forgatta a pénzt.

A fogadási üzlet működött Magyarországon is: 33 manipulált meccsről tudnak a magyar nyomozók. Ebben a tájékoztatás szerint egy válogatott és két korosztályos válogatott mérkőzés is szerepel, ahogy NB I-es és más magyar felnőttmeccsek is. Sőt, egy olasz Serie A-s mérkőzés, három finnországi találkozó is szerepel az érintettek közt. Ezen kívül a dél-amerikai U20-as Argentína–Bolívia mérkőzés is a listán van, amelyet a fogadási maffia a magyar bírói egység segítségével manipulált. Az a meccs azért lett gyanús, mert a magyar bíró a 103. percig hosszabbított, majd befújt egy tizenegyest, és mint később kiderült, MLSZ-engedély nélkül utaztak ki. Szintén ők vezették Antalyában azt a Bulgária-Észtország felkészülési meccset, amely négy tizenegyessel 2-2-re végződött. Azt a mérkőzést pár órával a Lettország-Bolívia meccs után játszották, ahol a horvát játékvezetők három büntetőt adtak meg.

Németh Baján, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozója elmondta: a nyomozás során Magyarországon egy időben 12 helyen tartottak házkutatást, amelynek keretében 320 ezer eurót foglaltak le a hatóságok, három játékost és négy játékvezetőt pedig őrizetbe vettek.

A magyar nevekről egyelőre csak találgathatunk, ahogy arról is, mely meccsek lehettek érintettek. Tavaly télen közel egy kezdőcsapatnyi olyan játékost vettek őrizetbe, akik a 2007/08-as bajnokságban a REAC-ban játszottak. Az az idény különlegesen csábító lehetett a fogadók számára: a télen megszűnt a Sopron, és az is kiderült, hogy a Tatabánya csődközelbe sodródott, a tavaszi meccseikre olyan kerettel álltak ki, amivel hamar biztossá vált, hogy ők lesznek a másik kiesők - így pedig nyugodtabban lehetett eladni a meccseket a másodosztály veszélye nélkül. Nem véletlen, hogy a rendőrségi tájékoztatás szerint ettől az évtől vizsgálják a gyanús fogadásokat. És ugyan bizonyíték eddig nem került a nyilvánosság elé, annyi biztos, hogy a REAC azon a tavaszon játszott 4-4-et az Újpesttel, egy héttel később 5-5-öt a Diósgyőrrel, alig egy hónapra rá pedig egy olyan 3-3-at Zalaegerszegen, ahol a hat gólból öt az utolsó negyedórában esett.

Ennek a REAC-nak volt az edzője Aczél Zoltán, aki egy évvel később mindkét kieső csapatnál edzősködött: ősszel a REAC-ot, tavasszal a Siófokot vezette. Őt 2011 végén letartóztatták, később azonban szabadon engedték. Szintén a budapesti klubnál dolgozott Kutasi Róbert, aki az MLSZ-nél 2009-ben elsőnek kezdeményezte, hogy szigorítsanak a bundázókkal szembeni fellépésen, és aki tavaly öngyilkos lett, azóta is tisztázatlan okok miatt - szinte percre pontosan akkor, amikor a privatkopo.hu arról írt, hogy hamarosan képbe kerülhet egy másodosztályú fővárosi klub vezetője.

A korábban letartóztatottak közt számos egykori REAC- és Siófok-játékos szerepelt. Vittek el már edzésről Diósgyőr-játékost is, igaz, további gyanúsítás nem lett az ügyből. Ott 2010 tavaszi mérkőzések kerültek szóba, az akkori információk 3000, illetve 5000 eurós vesztegetésekről szóltak, de nem bizonyítottak semmit. Ez volt az az év, amikor a miskolci csapat kiesett az NB I-ből.

2010-ben történt az is, hogy a Debrecen két játékosát eltiltották másfél, illetve két évre. A hivatalos indoklás szerint nem bunda miatt, hanem azért, mert nem jelentették, hogy megkeresték őket bundaajánlattal. A bochumi ügyészség a debrecenieknek a Young Boys, valamint a Fiorentina elleni meccseit vizsgálta. Szintén a bochumi vádiratban szerepelt három utánpótlás-válogatott mérkőzés, köztük a Szerbia elleni 0-8-as vereség. A bochumi listán nyolc NB I-es meccs áll - 2008-ból a Tatabánya-Vasas és az Újpest-Paks, 2009-ből az Újpest-Honvéd, a Vasas-Debrecen, a Haladás-REAC, a Zalaegerszeg-Vasas és a REAC-Kecskemét, 2010-ből pedig Diósgyőr-Nyíregyháza.