Az Európai Unió javítja a katasztrófavédelmet
Folyamatosan készenlétben lévő katasztrófareagálási központ működik a jövőben Brüsszelben, hogy esetleges természeti csapások, katasztrófák esetén monitorozza a kockázatokat, intézkedjen a korai vészjelzések leadásáról és koordinálja az uniós polgári katasztrófavédelmet. Vészhelyzeti terveket is kidolgoznának. Erről döntött az Európai Bizottság, vélhetően részben a magyar vörösiszap-katasztrófára is reagálva.
A polgári védelem és a humanitárius támogatások megerősítése szakértők szerint újabb lépést jelent a katasztrófák elleni gyorsabb és hatékonyabb védelem kialakítása felé. Az új stratégia egyrészt megerősíti a már meglévő európai kapacitásokat és a tagállamok sürgősségi eszközeit, másrészt az információcserét és az uniós katasztrófavédelem összehangolását szolgáló új platformként a tagállamok által önkéntesen rendelkezésre bocsátott eszközökkel, a humanitárius segélyeket kezelő (ECHO) és a polgári védelmet irányító (MIC) központ összevonásával létrehozza az Európai Vészhelyzeti Reagálási Központot.
A katasztrófák száma 1975 óta ötszörösére nőtt a világban. Válsághelyzetben minden óra számít, ezért az Európai Uniónak olyan rendszerre van szüksége, amely garantálja, hogy új, költséges struktúrák létrehozása nélkül legyünk képesek késedelem nélkül kulcsfontosságú eszközöket mozgósítani – idézte a Rapid Krisztalina Georgievát, a nemzetközi együttműködésért, a humanitárius segítségnyújtásért és a válságkezelésért felelős biztost, aki sajtótájékoztatón beszélt az új stratégiáról.
Jelenleg az Európai Unió jórészt a humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem eszközén keresztül biztosítja a katasztrófákra adott gyors és hatékony reagálást. A lisszaboni szerződés mindkét eszközt új jogi alapra helyezte, és a stratégia meghirdetése az első olyan lépés az uniós katasztrófareagálás megerősítése felé, amely megfelel mind a szerződés rendelkezéseinek, mind a katasztrófavédelem továbbfejlesztését sürgető hangoknak. VG
