Csúcsközelben a letelepedési kötvények

Amilyen gyengén indult az év a letelepedési államkötvényeket illetően, olyan erősen folytatódott. Az egyenként 50 ezer euró névértékű papírokból áprilisban 714 darabot értékesített az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), míg 2016 első negyedévében összesen 528-at – közölte a Világgazdasággal az ÁKK. Utóbbi az áprilisinál többet egy hónap alatt a 2013 óta működő programban csak tavaly decemberben adott el, míg szeptemberben hajszálra ugyanennyit.

Mivel a magyarországi letelepedési engedélyhez az addigi 250 ezer euró helyett 2015. január 1-jétől már legalább 300 ezer euró értékben kell jegyezni a kötvényekből (azaz fél tucat 50 ezres címletű papírt), a 714 darabos értékesítésből arra lehet következtetni, hogy 119 külföldi vásárolhatott. Annak ugyanis nincs értelme, hogy valaki többet jegyezzen, s erre eddig sem volt példa.

Ám az idei értékesítések még az áprilisi meglódulás ellenére is elmaradtak a tavalyi év azonos időszakáétól. Ami azt jelenti, hogy időarányosan az államnak is kevesebb bevétele származott a letelepedési kötvények eladásából. Az azokért a letelepedni szándékozók által kifizetett 62,1 millió euróból 56,1 millió, azaz közel 17,7 milliárd forint folyik be a költségvetésbe, a többi a kötvényekre vevőket kereső négy társaságot illeti meg. Az ő hasznukat növeli még az a 45 ezer eurós kezelési költség is, amelyet fejenként kérnek el a közvetítők a kötvényt vásároló külföldiektől, akiknek mintegy 85 százaléka kínai, 7 százaléka pedig orosz.

Lázár János a múlt csütörtöki kormányinfón azt mondta, „alkalmas az idő arra, hogy felülvizsgálja a kormány a letelepedési államkötvény feltételeit, kamatát”. Ezzel a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra utalhatott, hogy a magyar állam a piacinál két és félszer magasabb hozamot fizet a letelepedési kötvények után. Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy június végéig áttekintik a letelepedési kötvények kamatszintjét. Az esetleges mérsékléshez azonban módosítani szükséges a bevándorlást szabályozó törvényt, amely az utóbbi időszak jegybanki kamatcsökkentéseit figyelmen kívül hagyva még ma is 2 százalékban határozza meg a hozamot.

A kamatváltoztatás érzékenyen érintené a közvetítőket, köztük a messze piacvezető, a kínai Lian Wang által irányított Hungary State Special Debt Fundot. Meglehet, emiatt gyorsították meg e cégek a papírok kiközvetítését. Főként, hogy szakértők szerint nem kizárt, a jövőben még többen jegyeznek majd letelepedési kötvényt, miután a parlament kedden egyszerűsítette a magyarországi tartózkodással kapcsolatos engedélyezési eljárásokat.

Elakadt vizsgálat

A gazdasági bizottság albizottsága – a jobbikos Volner János elnökletével – hónapok óta szeretné kivizsgálni, van-e alapja annak a feltételezésnek, miszerint a letelepedésikötvény-biznisz igazi haszonhúzói a közvetítők mögött álló Habony Árpád és Rogán Antal. Ám hiába idézték be őket az április eleji ülésükre, azon nem jelentek meg, újabb kísérletnek pedig nincs nyoma. A fideszes Bánki Erik nemrég a Magyar Nemzetnek azt mondta, az általa elnökölt gazdasági bizottságnak nincs rálátása arra, hogyan működnek a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítőcégek. A Rogán kezdeményezésére indult sajtóperben pedig a bíróság április végén jogerősen kimondta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert nem fűzik személyes szálak a letelepedési kötvénnyel foglalkozó ügynökökhöz.