Durva számok jelzik a válságot
Drasztikus számok. A válság következtében a munkanélküliség uniós átlagban 10 százalék körüli, a szegénység növekedése pedig mindenütt észrevehető az Európai Unióban és azon belül az eurózónában is. Erre hívta fel a Külügyminisztérium értekezletén a magyar külképviseleti vezetők, majd az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében a hazai szakértők figyelmét Andor László magyar EU-biztos. Az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és társadalmi összetartozási ügyekért felelős tagja ennél is aggasztóbbnak minősítette a fiatalok körében mért, EU-átlagban 20 százalékos, a „legzordabb” helyeken – így Spanyolországban – 40 százalékos munkanélküliséget.
Véleménye szerint a válság az elmúlt 2,5-3 évben drasztikus csapást mért a foglalkoztatásra a tagállamokban. Emiatt rendkívül kedvezőtlen pozícióból indul az Európa 2020 stratégia, amelyet júniusban fogadott el az Európai Tanács, és ambiciózus célokat tűz ki a foglalkoztatás növelésére és a szegénység csökkentésére.
A megjelölt öt célkitűzés közül az egyik legfontosabb, hogy 2020-ra a jelenlegi 69 százalékos szintről 75 százalékra kívánják növelni az aktivitási rátát a 20–64 éves korosztály körében. Ugyancsak fontos cél, hogy 20 millió fővel csökkentenék a kirekesztettek számát a következő években.
Az Európai Bizottság zászlóshajó programjai között kapott helyet a képzés, szakképzés és a munkaerőpiac közötti összefüggések alapos feltárása és a szegénység elleni küzdelem straté-
giai átgondolása. Ez utóbbira és a társadalmi összetartozásra fókuszálnak az ötéves bizottsági munkaerő-piaci iránymutatások. Az Európai Szociális Alap (ESZA) jövőjéről felröppent hírek kapcsán a magyar biztos azt hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatást és a kohéziót együtt kell szolgálnia ennek a támogatási lehetőségnek.
A számok nyelvére lefordítva, a mostani 2007–13-as pénzügyi időszakra 75 milliárd euró áll a tagállamok rendelkezésére erre a célra, Magyarország kerete 3,6 milliárd euró. A számítások szerint mintegy 10 millió európai polgár közvetlen haszonélvezője az alapnak. Az Európai Bizottság fontosnak tartja a hatékony felhasználást. Ezen a téren még van probléma a tagállamok közül Spanyolország, Olaszország, Románia és Görögország esetében.
Portfóliója jövőjét illetően Andor László kilátásba helyezte az öncélú bürokratikus nehezítések felszámolását és az egyes projekteknél a tényleges eredményesség mérését. Egyúttal pedig hosszú és kemény vitát jósolt az egyes uniós alapok pénzügyi kereteinek kialakításánál.
Elismerte, hogy európai gazdák sokaságát juttathatja csődbe az EU terve, hogy szabad kereskedelmi megállapodást kötnek a latin-amerikai Mercosur-országokkal. KoM
