Európa leginkább nélkülöző nemzetei közt vagyunk

Nemcsak a bűvös hárommillió alá csökkent, hanem soha nem látott alacsony szintet ért el a szegénységgel érintettek száma Magyarországon tavaly. Ez a mérőszám nemcsak azokat gyűjti össze, akik súlyosan rászorulónak számítanak, hanem azokat is, akik dolgozói szegénységben élnek – vagyis a jövedelmi medián 60 százalékánál kevesebbet vittek haza –, illetőleg azokat, akik alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek. (Ez olyan háztartásokat jelent, ahol az aktív korú felnőttek az elmúlt évben kevesebb mint 20 százalékát használták ki saját munkaképességüknek.)

A szegénységben érintettek száma tavaly az Eurostat kimutatása szerint 2 millió 735 ezer fő volt, ami a legkisebb érték az elmúlt tíz évben Magyarországon. Két éve még 3,4 millió embert érintett a probléma, a szegénység leküzdésében a reálkeresetek gyors emelkedése játszhatott szerepet, de akár a közmunkaprogram jövedelememelő hatása is meglátszódhat a számokban. A magyar szegénységi ráta 28,2 százalékra esett vissza, ami a válság előtti értéket jelenti – 2008 óta nem volt ilyen alacsonyan a mutató, amely egészen 2013-ig folyamatosan emelkedett, és akkor majdnem elérte a 35 százalékot.

- nem tudják fizetni a lakás bérelti díját vagy a közüzemi számlákat

- nem engedhetik meg maguknak, hogy befűtsenek

- a váratlan kiadások fedezése számukra megoldhatatlan

- nem esznek húst, halat vagy ezzel egyenértékű fehérjét legalább kétnaponta

- nem engedhetnek meg maguknak egyheti nyaralást

- nincs kocsijuk

- nincs mosógépük

- nincs színes tévéjük vagy telefonjuk

Jó hír, hogy ezzel párhuzamosan csökkent a súlyosan rászorulónak minősített háztartások száma, aránya is. A mélyszegénységben élők azok, akiknek az életkörülményeit a pénzhiány már jelentősen befolyásolja, vagyis kilenc deprivációs jellemzőből legalább négy igaz rájuk. Ez alapján három éve még a magyar népesség 27,8 százaléka küzdött mindennapi megélhetési gondokkal, míg az arány a múlt évre – vagyis alig két esztendő alatt – 19,4 százalékra csökkent. Eszerint tíz magyarból kettő nélkülözőnek számít, ami rendkívül magas arány az Európai Unióban, ahol a rászorulók aránya átlagosan 9,1 százalékos. A nélkülözők aránya a skandináv országokban a legalacsonyabb, Norvégiában 1,3, Izlandon 1,6 Finnországban 2,2 százalékos. A szegénység Bulgáriában a legnagyobb: az ott élők 34 százaléka tartozik a nélkülözők közé, míg Románia a második a maga 22,7 százalékos arányával. A lista végére most csúszott le Görögország (22,2 százalékkal), míg Magyarország a gyors javulással együtt is a negyedik legrosszabb helyen szerepel. A szegénységben érintettek arányában a lista hasonló: Bulgáriában a népesség 41,3, Romániában 37,3, Görögországban 35,7 százaléka tartozott ebbe a körbe.

A versenytárs államok között – a visegrádi országokon belül – hazánk szerepel a legrosszabb mutatókkal. A legkevésbé szegény államnak Csehország számít, ahol a szegénységben érintettek aránya és a mélyszegénységben élőké is bőven az uniós átlag alatt van: utóbbi alig haladja meg az 5 százalékot, előbbi pedig 15 százalék alatt van. (A szegénységgel érintettek az uniós társadalom egynegyedét teszik ki.) Szlovákiában és Lengyelországban átlagosnak mondható a szegények aránya, bár északi szomszédunknál a szegénységben érintettek azért valamivel kevesebben is vannak, mint az az EU-ban megszokott. A lengyel és a szlovák rászorulók is a társadalom alsó tizedét teszik ki, míg a szegénységben érintettek aránya Lengyelországban 24,7 százalékos Szlovákiában pedig 18,4 százalék.

- nem tudják fizetni a lakás bérelti díját vagy a közüzemi számlákat

- nem engedhetik meg maguknak, hogy befűtsenek

- a váratlan kiadások fedezése számukra megoldhatatlan

- nem esznek húst, halat vagy ezzel egyenértékű fehérjét legalább kétnaponta

- nem engedhetnek meg maguknak egyheti nyaralást

- nincs kocsijuk

- nincs mosógépük

- nincs színes tévéjük vagy telefonjuk fotó: Móricz-Sabján Simon -->