Felnőttképzés gyerekcipőben

Hiába hangsúlyozzák az élethosszig tartó tanulás jelentőségét a szakemberek, ezen a téren leszakadóban vagyunk Európától. Az Eurostat által közzétett felmérés alapján tavaly a magyar 25 év felettiek mindössze 2,7 százaléka vett részt valamilyen képzésben, ez alig több mint negyede az uniós átlagnak. A munkaerő képzettsége pedig alapvető versenyképességi tényező, és a felnőttképzés az az eszköz, amellyel a teljes életpálya alatt naprakészen tarthatják a munkavállalók a tudásukat. Ebben fontos a kulturális tényezőkön túl az állam részvétele is.

Az idézett felmérésből azonban az derül ki, nemhogy felzárkózóban lennénk Európához ezen a téren, de 2003 óta még rontottunk is a helyzetünkön. Akkor még a megkérdezettek 4,5 százaléka mondta el magáról, hogy valamilyen oktatásban vagy képzésben vett részt a felmérést megelőző négy hét során. Ebbe beleszámítanak a céges tréningek csakúgy, mint a felsőoktatásban való részvétel. Kétségtelen, hogy lehetnek a felvétel módjából adódóan is eltérések, de az egyértelmű, hogy nálunk nem része a kultúrának a felnőttkori tanulás.

Ezt Varga Krisztina, a Workplus Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak nyilatkozva azzal magyarázta, hogy már a munkának sincs meg az a fajta „becsülete”, mint korábban. Míg Nyugaton értéket képvisel, ha valaki jó szakember a saját területén, nálunk a mesterembereket nem becsülik meg eléggé – tette hozzá az emberierőforrás-szakértő. Sokan inkább elvégeznek valamilyen kereskedelmi főiskolát, aztán pályakezdőként szembesülnek vele, hogy nincs kereslet a tudásukra, ha viszont jobb lenne az „imázsa” a szakmunkának, valószínűleg többen választanának ilyen pályát. Ebben látná az állam felelősségét a vezető, propagálni kellene szerinte, hogy felnőttként is lehet érdemes pályát változtatni.

A TESK munkaügyi tanácsadó cégnél viszont úgy látják, hogy a felnőttképzések átláthatatlan rendszere okoz a cégeknek nehézséget. Sokszor ugyanis nem lehet tudni, hogy egy felnőttképzési program során a valóságban milyen tudásra tesz szert a résztvevő. Ebből a szempontból a jelenlegi nyelvvizsgarendszerhez hasonlították a Világgazdaságnak nyilatkozva a tanácsadók a hazai viszonyokat. Munkájuk során úgy érzékelik, hogy az idősebb álláskeresők rugalmatlanok, nem elég dinamikusak, ezzel függhet össze az alacsony részvételi hajlandóság is a felnőttképzésben.

Az új kormány egyik célja, hogy bővítse a képzésben részt vevők arányát, és emelje az elérhető alapvető képességek és készségek szintjét. A gazdaságstratégiát tartalmazó Új Széchenyi-terv ugyanakkor ennél részletesebben nem foglalkozik magával a felnőttképzéssel. Jelenleg hivatalosan csak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák oktatását támogatja az állam, és azt is csak iskolarendszerben, vagyis a felnőttképzésben esti vagy levelező képzésen. A normatív támogatás mellett számos pályázati lehetőség is a képzőhelyek rendelkezésére áll, és egyébként is jó üzletnek számít az ilyen jellegű tanfolyamok indítása. Egy felnőttképzésben jártas szakértő szerint ugyanakkor sokszor féléves tanfolyammal próbálnak kiváltani az állami rendszerben két évig tartó képzést, ráadásul a résztvevők úgy érzik, hogy megfizették a végzettségüket, ezért nem fogadnak el szigorú vizsgafeltételeket. Habár a tanfolyam költségeit megtérítheti a munkáltató, illetve a munkanélküliek átképzését támogatja az állam a munkaügyi központokon keresztül.