Fizetés, számlák, magas árak - ez aggasztja a magyart

Sokszor halljuk, hogy a magyarok pesszimisták. Ezt a feltételezést a legfrissebb felmérések is alátámasztják. A GfK Roper Report®  Worldwide legfrissebb adatai szerint a világ 25 országát vizsgálva Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik nem számítanak jobb helyzetre. Hazánkban 42 százalék azt vallja, hogy egyáltalán nem bízik abban, hogy saját anyagi helyzete jobb lesz egy év múlva, mint most.

Hozzánk hasonló alacsony bizalom csak Japánban mérhető. Az ottani lakosok 36 százaléka nem bízik sorsa jobbra fordulásában. A két ország rossz hangulata akkor érzékelhető igazán, ha hozzátesszük, hogy a velünk egy régióban lévő Csehországban 14 százalék, Lengyelországban pedig 16 százalék a legpesszimistábbak aránya. Németországban többségben vannak azok, akik jobbra számítanak, ott  a lakosság 57 százaléka már arra számít, hogy 12 hónap múlva jobb anyagi helyzetben lesz, mint ma.

A 25 ország átlagát vizsgálva, már sokkal pozitívabb a kép: a lakosok 60 százaléka szebb jövőben bízik, 30 százalék a mostanihoz hasonló helyzetet vár, és csak 10 százalék azok aránya, akik nem bíznak anyagi helyzetük jobbra fordulásában. „A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a jelenlegi időszakot a többség kivárásra használja. Világszerte a fogyasztók 39 százaléka szerint a mostani időszak inkább arra jó, hogy várjunk a költekezéssel. Magyarországon ez több ember szerint is így van, honfitársaink fele szerint a várakozásra megfelelő most az idő” – mondja Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Hozzánk hasonlóan a többség a várakozást választja a pénz azonnali elköltése helyett a problémákkal küzdő Egyiptomban, illetve a távol-keleti országokban.  Taiwanon, Thaiföldön és Dél-Koreában például a fogyasztók több mint fele szintén inkább jobb időkre vár.

A pesszimizmus okai között egyértelműen az anyagi indokokat találjuk. A magyarokat leginkább foglalkoztató három téma az, hogy elegendő pénze legyen a megfelelő élethez és a számlák kifizetéséhez (58 százalék), a gazdasági válság/pangás és a munkanélküliség (51 százalék) valamint az infláció és a magas árak (40 százalék). Ugyanez a három probléma izgatja a világ lakosságát is, csak eltérő mértékben. A fejlett Svédországban az infláció és a magas árak csak a lakosság 18 százalékának jelentenek félnivalót, míg Argentínában minden második embernek.

Az oktatás minőségének romlása érdekes megosztottságot mutat. A világban minden ötödik ember problémának látja az oktatás színvonalát, nálunk csak minden tizedik magyar gondolja ugyanígy, Argentínában, viszont minden harmadik ember.