énzhiány miatt a drága és nem sürgős beavatkozások esetében a kórházak nem tudnak azonnali vagy legalább is rövid időn belüli ellátást biztosítani minden betegnek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál összesített 2011-es intézményi várólistákból kitűnik: a térd-, illetve csípőprotézisre szorulóknak Szombathelyen, Kiskunhalason és Sopronban kell a legtöbbet várniuk, aki tavaly került fel a várólistára, ott 2019-ben kerül sorra. Bizonyos gerincoperációkra ugyancsak jelentős, 4 évet is meghaladó a várakozási idő, ezeknél a speciálisan ilyen műtétekre szakosodott Országos Gerincgyógyászati Központban a leghosszabb a sorállás. A szívkoszorúér-szűkületnél alkalmazott úgynevezett stentek beültetése is lassan halad, ha nem sürgős a beavatkozás: a szegedi klinikán akár fél év is eltelik az operációig. Türelmesnek kell lenniük azoknak is, akiket a vasi megyeszékhelyen vettek várólistára szürkehályog-műtétre – ott a 2011 végén regisztráltak csak 2014-ben kerülnek sorra –, és azoknak is, akik a modernebb, laparoszkópos eljárással szeretnének megszabadulni epekövüktől Kaposváron, ahol 600 nap is volt már a várakozási idő.
A diagnosztiai vizsgálatok közül mammográfiára, röntgenre, ultrahangra még csak legfeljebb egy-két hetet kell várni, de CT- és MR-vizsgálatokra egy hónapnál jóval több a várakozási idő országos szinten.
Magyarországon egyértelműen az anyagi források szűkössége az oka annak, hogy mind hosszabbak a várólisták, az intézmények többsége az engedélyezettnél jóval több beavatkozást is meg tudna csinálni. Többek között azért is adott tavaly augusztusban többletfinanszírozást a kormány a járóbeteg-szolgáltatóknak, hogy csökkenthessék a sorban állást a diagnosztikus eljárásoknál, főleg CT-nél és az MR-nél.
Csakhogy ez a pénz legfeljebb tűzoltásra volt elég, rendszerszinten nem oldotta meg a problémát – mondta a Világgazdaságnak a Magyar Kórházszövetség elnöke. Rácz Jenő úgy látja: mivel eléggé egyértelmű, hogy jelenleg nincs esély további pluszpénzek bevonására, más megoldásokat kell találni, ha rövidíteni akarjuk a várólistákat. A lehetőségek közül szerinte jelenleg az a legreálisabb, ha valaki ki tudja fizetni a műtétjét, várakozás nélkül megtehesse, állami egészségügyön belül is. Sokan már ma sem várnak évekig egy-egy műtétre, vizsgálatra, azt megvásárolják a magánszolgáltatóknál. Ha viszont ez a pénz a közintézményekhez folyna be, a dolgozók is többet kereshetnének, és még azok számára is rövidülhetne a várakozási idő, akik önfinanszírozásra képtelenek. Ehhez a fizetős betegektől olyan összeget kérnének el, hogy abból ezekre is jusson.
Az elképzelés nemcsak hogy beleillik a Semmelweis-tervbe, de a Semmelweis Egyetem 2007-ben alapított magánszolgáltatása, a Semmelweis Egészségügyi Kft. példája is bizonyítja, hogy nem a valóságtól elrugaszkodott. Itt az egyetemi klinikákon, saját alkalmazottakkal nyújtott fizetős szolgáltatások közül különösen az egyébként várólistás diagnosztikus vizsgálatokra nagy az igény – nyilatkozta Bajtek Gyöngyvér ügyvezető igazgató. A kft. tavaly 200 millió forint bevételt hozott, amelynek jelentős részét az egyetemnek fizették be, illetve az ellátásban részt vevők kapták.
Hogy mi lesz a megoldás, még nem tudni. Egy biztos: muszáj lépni. A gerincbetegeknek az
Európai Unió egyetlen államában sem kell annyit várni operációra, mint nálunk – állítja Varga Péter Pál, a Budai Gerincgyógyászati Központ főigazgatója. Az unióban mindenütt fél éven belül sorra kerül a beteg, s tavaly már a kétéves várólistájával addig negatív rekorder Kanadában is felére csökkentették a várakozási időt.
Két éve még Magyarországon is nagy terveket szőttek. Az akkori elképzelések azzal számoltak, hogy a várólisták sehol sem lehetnének hosszabbak 180 napnál, ám ezekből nem lett semmi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.