Füst nélkül: megéri a tiltás?
Enyhülhet a dohányzás tilalmáról szóló törvénymódosítás. A Fidesz-frakció több tagjának aláírásával benyújtott indítványhoz az ugyancsak fideszes Kupcsok Lajos jegyzett három egyéni módosítót is, ezek a nyilvánvalóan legnagyobb hatású rendelkezés méregfogát húznák ki. A vendéglátóhelyeken való dohányzás tilalmáról van szó, amelyet több ponton enyhítene Kupcsok Lajos. A legfontosabb ezek közül az, hogy azokon a vendég-látóhelyeken, ahol egyéb részeitől elkülöníthető helyiség található, megfelelő légtechnikai berendezéssel dohányzóhelyiséget lehet kialakítani. Ennek mérete nem haladhatja meg a vendégtér egyötödét, és itt nem lehet felszolgálni.
„Ez a megközelítés már korrekt, életszerű, és úgy látjuk, ez már egy olyan párbeszéd irányába mutat, amelyre szükség volna a kérdésben” – reagált lapunknak Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke. Hozzátette azonban: ahogy az eredeti, a zárt térben való dohányzás teljes tilalmát előirányzó javaslat esetében, ezt az indítványt sem előzte meg egyeztetés a szakmával. „A kormány céljaival egyetértünk, hiszen az egészség védelme és a gazdaság gyorsítása is elsőrendű, ám mindenképpen halasztásra lenne szükség” – utalt Háber arra, hogy a kormánypárti indítvány szerint már ez év júliustól bevezetnék a tilalmat. A szakember szerint egy ilyen „füstölgőhelyiség” kialakításához is időt kellene hagyni a vendéglátóknak, annál is inkább, mivel az ehhez szükséges légtisztító berendezés is legalább másfél millió forintos kiadást jelent. Más kérdés, hogy az egészségügyi bizottság nem támogatná ezt az enyhítést, csupán azt, hogy a vendéglátóhelyek elé kiszoruló dohányosok esetében nem kötelező betartani a dohányzásra alkalmas helyek meghatározásánál amúgy elvárt ötméteres távolságot.
A vendéglátók ipartestületének a vezetője már az eredeti javaslat nyilvánosságra kerülésekor is hangsúlyozta lapunknak: a teljes dohányzási tilalom újabb csapás a recesszió sújtotta ágazatra, és akár további 30-40 százalékos forgalomcsökkenést is okozhat. Hasonló bírálatokat fogalmazott meg a dohányágazat hazai cégeit tömörítő Magyar Dohányipari Szövetség (MDSZ). Véleményük szerint súlyos gazdasági, foglalkoztatási következményekkel jár, ezáltal társadalmi feszültségeket szül a dohányzás szigorításáról szóló javaslat. Ők a vendéglátásban 25 százalékos csökkenést valószínűsítenek. A szervezet szintén sajnálatosnak nevezte, hogy a javaslat társadalmi egyeztetés nélkül született meg, annál is inkább, mivel szerintük a lakosságon és vendéglátóiparon túl a kereskedelmet, a mezőgazdaságot, valamint a dohányipart is érinti.
A szövetség rámutatott egy kutatásra, amely azt igazolja, hogy az emberek nagy többsége csak akkor támogat valamely tiltást, ha vannak kivételek, így a zéró tolerancia társadalmi feszültségeket gerjeszthet, és még egyébként jogkövető állampolgárokat is jogsértő helyzetbe hozhat. Háber Tamás szerint is az a fő probléma, hogy a közterekről kiszorított cigarettázók mostantól csak otthon, „bujkálva” dohányoznak majd.
A törvényalkotók eredeti célja nyilvánvalóan nem ez, hanem az egészség védelme volt. Ennek érdekében nemcsak a vendéglátóhelyeken, de gyakorlatilag minden közösnek tekinthető zárt térben tiltanák a dohányzást. Nem csupán a közösségi közlekedési eszközök ilyenek, de például a társasházak közös helyiségei is, vagy akár a buszmegállók, játszóterek. (Ilyen tilalmak korábban is születtek, legutóbb például Budapesten tiltották meg a dohányzást a megállókban. Ezek azonban önkormányzati hatáskörben hozott rendeletek voltak, a jövőben országos lenne a szabályozás.) Egy ugyancsak tegnap nyilvánosságra került, az eredeti javaslathoz hasonlóan Heintz Tamás nevéhez köthető módosító indítvány ugyanakkor a személygépkocsikban is tiltaná a cigarettázást, ha 18 éven aluli gyermek ül benne.
A jövedéki adó sem elég a gyógyítás finanszírozására
Húszpercenként meghal egy ember a dohányzással összefüggő betegségek következményeként Magyarországon. A tüdőrák miatti halálozás 90-95, az összes daganatos halál 30-35 százalékáért a cigarettázás tehető felelőssé. A férfiak körében a krónikus légúti betegségek miatti halálozás 80-85 százalékáért, a szív- és érrendszeri kórok miattinak pedig a negyedéért szintén a füstölés okolható.A nyugati országokkal szemben nálunk még most is emelkedik a rendszeresen dohányzók aránya; a 15 évesnél idősebb felnőtt férfiak 41, a nők 32 százaléka cigarettázik. A terhes nők 16 százaléka dohányzik, így évente húszezer magzatnak okoz egészségkárosodást anyja – sorolja Kovács Gábor tüdőgyógyász szakorvos, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke. Ám nincsenek jobb helyzetben az óvodások sem, hiszen ma 40 százalékuk passzív dohányos, s mivel minden második családban található cigarettázó felnőtt, így a fiatalok hamarosan meggyújtják az első szál cigarettát.
A dohányzás miatt kialakult betegségek gyógyításának, a táppénzkiadásoknak és a leszázalékolt emberek nyugdíjának a költsége lényegesen nagyobb az államkasszába befolyt jövedéki adónál. Százmilliárd forinttal több hazánkban a dohányzás közvetlen és közvetett költsége az állami költségvetésbe befizetett 350 milliárdot kitevő dohányadók összegénél – mondta lapunknak Bodrogi József egészségügyi közgazdász. Csak a gyógyszer, a gyógyítás és a dohányártalom miatti rokkantosítás 250 milliárdjába kerül az országnak, az indirekt költséget pedig az átlagosnál 10 évvel rövidebb élettartam okozza. A 450 milliárdos kár a GDP 1,8 százaléka, lényegesen több a 297 milliárd forintos gyógyszerkassza-előirányzatnál.
Ez utóbbi a betegségek kezelési költsége mellett magában foglalja a termelékenység-vesztést, a cigarettaszünetekből és a megnövekedett hiányzásokból származó veszteséget, a csikkek eltakarításának költségét, a dohányzás által okozott lakástüzek eloltásának kiadásait és a passzív dohányzásnak kitett emberek korai halálozásából fakadó kárt.
A dohányzásról való leszokás sosem késő. Ám a prevenció eredményessége érdekében módosítani kell a betegbeutalási rendszert és azt, hogy az egészségpénztár finanszírozza ezt. Megéri: azokban az országokban, ahol bevezették a teljes körű dohányzási tilalmat, már az első évet követően 10-17 százalékkal csökkent az akut szívizominfarktus miatti kórházi felvételek száma, s 30-40 százalékos csökkenést értek el a szív-ér rendszeri, a légzőszervi okok miatti kórházi beutalásokban.
A nyugati országokkal szemben nálunk még most is emelkedik a rendszeresen dohányzók aránya; a 15 évesnél idősebb felnőtt férfiak 41, a nők 32 százaléka cigarettázik. A terhes nők 16 százaléka dohányzik, így évente húszezer magzatnak okoz egészségkárosodást anyja – sorolja Kovács Gábor tüdőgyógyász szakorvos, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke. Ám nincsenek jobb helyzetben az óvodások sem, hiszen ma 40 százalékuk passzív dohányos, s mivel minden második családban található cigarettázó felnőtt, így a fiatalok hamarosan meggyújtják az első szál cigarettát.
A dohányzás miatt kialakult betegségek gyógyításának, a táppénzkiadásoknak és a leszázalékolt emberek nyugdíjának a költsége lényegesen nagyobb az államkasszába befolyt jövedéki adónál. Százmilliárd forinttal több hazánkban a dohányzás közvetlen és közvetett költsége az állami költségvetésbe befizetett 350 milliárdot kitevő dohányadók összegénél – mondta lapunknak Bodrogi József egészségügyi közgazdász. Csak a gyógyszer, a gyógyítás és a dohányártalom miatti rokkantosítás 250 milliárdjába kerül az országnak, az indirekt költséget pedig az átlagosnál 10 évvel rövidebb élettartam okozza. A 450 milliárdos kár a GDP 1,8 százaléka, lényegesen több a 297 milliárd forintos gyógyszerkassza-előirányzatnál.
Ez utóbbi a betegségek kezelési költsége mellett magában foglalja a termelékenység-vesztést, a cigarettaszünetekből és a megnövekedett hiányzásokból származó veszteséget, a csikkek eltakarításának költségét, a dohányzás által okozott lakástüzek eloltásának kiadásait és a passzív dohányzásnak kitett emberek korai halálozásából fakadó kárt.
A dohányzásról való leszokás sosem késő. Ám a prevenció eredményessége érdekében módosítani kell a betegbeutalási rendszert és azt, hogy az egészségpénztár finanszírozza ezt. Megéri: azokban az országokban, ahol bevezették a teljes körű dohányzási tilalmat, már az első évet követően 10-17 százalékkal csökkent az akut szívizominfarktus miatti kórházi felvételek száma, s 30-40 százalékos csökkenést értek el a szív-ér rendszeri, a légzőszervi okok miatti kórházi beutalásokban. Tiltás, de hol? - Nyilvános helyeken zárt térben sehol sem engedélyezett a dohányzás
- Tilos dohányozni aluljárókban és más zárt légterű közlekedőterekben, játszótereken
- Zárt és nyitott megállókban sem lehet dohányozni, egyéb jelzés hiányában a tábla tízméteres körzetében
- Szállodákban csak kifejezetten dohányzóhelyiségben, jelzett, zárt légterű szobában lehetséges
- Nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti és egészségügyi intézményben, kivéve a pszichiátriai intézeteket
- Társasházak közös használatú helyiségeiben csak a közgyűlés négyötödös támogatásával lehet dohányozni A fiatalok megmentése Komoly problémának tartják egészségügyi szakemberek, hogy a dohányosok száma komolyan növekszik a 18–20 éves korosztályban. „Tanulnunk kell a fejlett világtól, például az Egyesült Államoktól, ahol a jövedéki adó emelésének és a dohányzásról leszoktató kampányoknak a hatására az 1960-as évek 40 százalékának felére esett vissza mára a dohányosok aránya. Nem kell tartani a dohányipar, a dohánytermesztők és a vendéglátóipar padlóra kerülésétől” – állítja Bodrogi József egészségügyi közgazdász. Összehasonlításképpen: ma a magyar lakosságnak mindössze 47 százaléka nem dohányzott soha. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.