BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gyermektelen jövőkép

Könnyen lehet, hogy sokan nem csupán egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást, de teljesen le is mondanak arról. Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója szerint több jel is erre utal, bár a gyed extra intézkedései még módosíthatnak a képen.

„Amennyiben a szülő nők átlagos életkora 2014-ben sem emelkedik, és nem lesz lényeges gyermekszám-növekedés, a demográfusoknak be kell látniuk, hogy a halasztás függönye mögött olyan gyermekvállalási mintaváltás következett be, amelyet nem csupán a későbbi életkorra halasztás, de a gyermekszám szerinti átalakulás is jellemez”. Spéder Zsolt demográfus erre a meglehetősen borús helyzetképet festő következtetésre jut abban a tanulmányában, amelyben arra keresi a választ: vajon csak azért születik az utóbbi évtizedben kevesebb gyerek, mert a nők egyre későbbi időpontban szülnek, vagy a jelenség mögött egyéb, a termékenységi szintet hosszabb távon negatívan befolyásoló tényező húzódik meg.
Spéder Zsolt szerint egyértelműen ez utóbbira utal, hogy ha a szülést csupán halasztanák a nők, akkor a tervezett gyerekeknek előbb-utóbb meg kellene születniük, ám a termékenységi arányszám hosszú évek óta stagnál, nem mutat érdemi növekedést. A szülőképes – 15-49 éves – korú női népességre jutó születések átlagos értékét jelző mutatószám 1992 és 1998 között radikális mértékben, 1,87-ről 1,32-re csökkent, ezt követően az 1,3-as szint körül mozgott, és erről máig nem mozdult el.
A kutató kiszámolta, mennyivel lenne jobb a helyzet, ha valóban csak a szülések halasztásáról lenne szó, és a tervezett gyerekek, ha később is, de megszületnének. Ám arra a megállapításra jutott, hogy 2005 óta a szülővé válás, vagyis az első gyerek vállalásának esélye a halasztásától függetlenül is lényegesen csökkent. A vizsgált utolsó három évben (2009 és 2012 között) emellett azt látta, hogy a gyerekszám-csökkenés a második gyermekek esetében is mutatkoznak, ami a testvér nélküli, egygyermekes családmodell terjedésére utal. Egyedül a sokgyermekeseknél nem mutatkozik meg semmilyen késleltetési hatás.
Spéder Zsolt azt mondja, jelen állás szerint egyedül az idén bevezetett gyed extra intézkedések még korrigálhatnak az előrejelzéseken. Azok az anyák ugyanis, akik eddig azért nem vállaltak gyereket, mert féltek munkahelyük elvesztésétől, most idő előtt visszatérhetnek a munkába úgy, hogy nem veszítik el a juttatást. Kedvező hatása lehet annak is, hogy testvér születése esetén is megmaradnak a korábbi ellátások, így a szülők két gyedet vagy gyest is kaphatnak egyszerre.
Ezek azonban legfeljebb módosíthatják egy kissé az eddigi tendenciákat, de alapvetően nem változtatnak azokon – véli a kutató. Hiszen ma eleve nem „divat” az iskola befejezését követően gyereket szülni, mint a 60-as, 70-es években, emellett háromszor-négyszer annyian járnak egyetemre, főiskolára, mint akkor, és a munkaerő-piaci megkapaszkodáshoz is évek kellenek. Csak ez utóbbi kettő átlag 4-6 évvel tolja ki a gyerekvállalást. Mindezek alapján szinte biztos, hogy – legalább is belátható időn belül – nem csökken ismét 23-24 évre a szülő nők átlagéletkora. Legfeljebb annyi feltételezhető, hogy a gyeddel kapcsolatos intézkedések hatására nem 30, hanem 29 év lesz a kismamák átlagéletkora – mondja Spéder Zsolt.

Már most sem születnek meg

A KSH adatai szerint 30-34 éves nők több mint harmada, a 35-39 éveseknek pedig az ötöde gyermektelen. A még nem szült harmincas nők aránya húsz év alatt több mint háromszorosára, 13-ról 45 százalékra nőtt. A gyermektelenek aránya ennél is nagyobb, 77 százalék a 25 évesek között, szemben az 1990-ben mért 30 százalékkal.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.