Hála? Pénz!

Ha egészségesebbek lennének az emberek, ha lenne elég orvos, ha a gyógyítók és az egészségügyi dolgozók rendesen meg lennének fizetve, ha legálisan is fizetni lehetne az állami egészségügyben a többlet vagy a gyorsabb ellátásért és ha nem szokta volna meg mindenki, hogy Magyarországon a korrupt megoldások hozzátartoznak az ügyintézéshez, nem lenne paraszolvencia a rendelőkben.
 
Legalizálná a hálapénzt egy törvénytervezet, amelyet az Igazságügyi Minisztérium dolgozott ki. Eszerint, hogyha utólag, a szolgáltatás után ad valaki hálapénzt, az nem bűncselekmény. A hozzáértők szerint ezzel sok feleslegesen kellemetlen helyzet elkerülhető, mégsem visz jó irányba.


A Világbank tanulmánya szerint a paraszolvencia azon országok egészségügyében vált általános gyakorlattá, ahol a lakosság egészségügyi szükségleteihez képest lényegesen alacsonyabb az egészségügyi közkiadások aránya,  ahol jellemző az egészségügyi szolgáltatások magas számú igénybevétele, ahol alacsonyak az egészségügyi bérek, ahol az így keletkezett feszültségek megoldására mind a társadalom, mind a politika hajlamos az kiskapuk elfogadására, és ebben partner az orvosi elit – foglalta össze Rácz Jenő, a veszprémi kórház főigazgatója.

„Önmagában tehát nem a pénzhiány, vagy a bérszínvonal okozza a hálapénz ilyen mértékű elterjedését – mondta Rácz Jenő. - Ezeknek a tényezőknek az együttes megléte kell ahhoz, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beteg, amennyiben minőségben vagy mennyiségben nem jut hozzá az általa szükségesnek vélt szolgáltatáshoz, azt megpróbálja saját módszerekkel elérni. A paraszolvencia tehát legtöbbször nem a hála jele, egyértelmű, hogy nem az orvos iránti sajnálatból adják, nem történelmi tradíciókon alapszik, és egyáltalán nem hungaricumról van szó. Ezek csak leegyszerűsítik ezt az összetett problémát ami az egészségügy egyik legkomolyabb gondja, mert egy kaotikus rendszert segít fenntartani és egyre inkább a káosz felé taszítja azt.”

Dénes Tamás, a Rezides Szövetség elnöke azt mondta: a  Szinapszis Kft. segítségével végzett reprezentatív felmérésünkben egyértelműen  igazoltuk, hogy a betegek nagytöbbsége félelemből adja a hálapénzt, másik része szolgáltatást vásárol. Szerintünk a hálapénz egyértelműen korrupcióra hajlamosító jelenség, egy szoftkorrupt rendszert tart életben az egészségügyben. Miért nem lehet adni a  rendőrnek, kormányhivatalnoknak vagy egy politikusnak hálapénzt? Miért nem lehetek  hálás egy rendőrnek az igazoltatás után? Ugyanazon okok miatt az egészségügyből is ki  kell irtani a borítékok gyakorlatát. Nagyon kevés választja el a jó, a kevésbé jó és a rossz hálapénzt.
 
Több mint 8 milliárdunkba kerül

2014-ben a lakosság által hálapénzre fordított összeg 8,3 milliárd forintot tett ki. Ez 1998-ban 3 milliárd forint volt, ami nominálértéken háromszoros, reálértéken 18 százalékos növekedést jelent. A legnagyobb összeget, 4,1 milliárd forintot a kórházi orvosok kapták, utána következnek a házi- és szakorvosok 2,5 milliárd, a fogorvosok 1,1 milliárd forinttal, végül az ápolók, orvosi asszisztensek, műtősök 508 millió forinttal.

A KSH szerint a házi- és szakorvosok egy-egy alkalommal 3000 forintot kaptak átlagosan, míg a kórházban dolgozó orvosok 10 000 forint feletti összeget. A legkisebb összeg az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek, műtősöknek jutott, alkalmanként átlagosan 2000 forint.
A hálapénzes szakmák jellemzően azok, ahol a leghosszabbak a várólisták: a gerincsebészet és az ortopédia. A szülészet is jellemzően ezek közé tartozik, ott az orvosválasztás miatt fizet a többség.

„Az orvosok elvándorlása miatt egyre több területen kell a zsebébe nyúlni az embereknek. Ha jó szakemberhez akarnak kerülni, vagy nem akarnak hónapokat várni, megvásárolják a szolgáltatásokat vagy egy magánpraxisban, vagy az állami intézményekben hálapénz formájában – mondta Bélteczki János, a Magyar Orvosszövetség elnöke. - Ráadásul ez a rendszer tartja fenn azt a gyakorlatot is, hogy magasan képzett orvosok kénytelenek túlhajszolni magukat és rutin beavatkozásokat végezni, ahelyett, hogy ezt a fiatalokra hagynák és az ő továbbképzésüket segítenék.”


 
Az orvosok is dubajoznak

A kivándorló orvosok között most Németország és Ausztria az elsőszámú célállomás, majd az Egyesült Királyság következik, de vonzó Franciaország, Olaszország, Svédország és Norvégia is. A legújabb divat pedig Dubai és az arab országok, ahova adómentesen évi 400 ezer eurós - havonta több mint 10 millió forintos - fizetéssel és ingyen lakással csalogatják a magyar orvosokat. Ezért jó diplomát, legalább három év szakmai gyakorlatot és középfokú angoltudást várnak.

Európában gyakorlatilag alig van olyan ország, ahol nem keresnek többet a doktorok és az egészségügyi dolgozók. A legjobban Belgiumban fizetnek, ott a pályakezdők is hatszor annyi fizetést kapnak, mint hazánkban a szakorvosok, több mint kétmillió forintot, a nagy tapasztalattal rendelkező szakorvosok pedig több mint 5 millió forintot keresnek havonta. Olaszországban és az Egyesült Királyságban több mint 3 millió forint körül mozognak a legjobb orvosi jövedelmek. De a néhány éves tapasztalattal rendelkező orvosok a németeknél, az osztrákoknál és a svédeknél is tervezhetnek kétmillió forint közötti havi összegekkel.

Bélteczki János,  azt mondta: Szlovákiában éppen nemrég rendezték a béreket, úgyhogy ott is másfélszer annyi lett a szakorvosok átlag fizetése, mint nálunk. Nálunk jelenleg, az ösztöndíjjal és ügyeletekkel együtt 260-300 ezer forintot keres egy kezdő orvos, de egy tapasztalt szakorvos is, hiszen neki nem jár ösztöndíj. A szakdolgozók fele ennyiért dolgoznak, külföldön négy-ötszörös fizetést kaphatnak, az orvosok pedig a tízszeresét mint itthon.
„A szlovákok komolyan vették az agyelszívásról szóló adatokat – mondta Bélteczki János. – Ott szabályos botrány volt a sajtóban abból, hogy az elmúlt öt évben 507 orvos hagyta el az országot. Nálunk ugyanennyi idő alatt több mint ötezer orvos ment külföldre dolgozni. Európában 35 orvos jut átlag, tízezer lakosra, nálunk már csak 25 és a lengyeleknél, ahol 22 már óriási a káosz az egészségügyben, az alapellátástól a kórházakig. Rohamosan haladunk mi is ebbe az irányba.”

Dénes Tamás szerint 2015-ben Magyarországon, elméletileg már nem garantálható a betegek biztonsága a szakemberhiány miatt. Ez a jövőben csak fokozódna fog, ha nem tesz semmit a kormány. A rezidens szövetség kiszámolta, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2015-re több mint 4,5 millió állampolgárnak nem lesz megfelelő alapellátása. Ma sem rózsás a helyzet, hiszen az 5700 praxisból, 240 tartósan betöltetlen.

Ez is összefügg a pénzhiánnyal. Olyannyira, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata megállapította: a jelenlegi finanszírozási szinten fenntarthatatlanok a praxisok.

Bélteczki János azt mondta, ez nem magyar probléma. Azzal számolnak, hogy 2020-ra egymillió egészségügyi dolgozó hiányzik majd Európából. Nem vonzó a pálya: nagy megterheléssel jár és nagy befektetést igényel, időben és pénzben egyaránt, amire versenyképes jövedelmet hoz.
 
Szeretnének, mégsem maradnak itthon

Pedig az egészségügyi ágazat évek óta munkaerőhiánnyal küzd. A viszonylag friss statisztika szerint itthon kétezer betöltetlen állás vár orvosokat.
Dénes Tamás szerint, az orvos elvándorlás és a hálapénzrendszer összefügg egymással. A kiszolgáltatottság,megalázottság, bizonytalan jövőkép miatt 2014-ben a fiatalok - 29 év alattiak - elvándorlása közel 15 százalékkal nőtt, az ösztöndíjrendszer és a hiányszakmás pótlékok ellenére is. A hallgatók 60 százaléka nem élt a lehetőséggel. A miértre a válasz egyszerű: nem látják, hogy a döntéshozó érdemben foglalkozna az egészségüggyel. Csalinak gondolják az eddigi  intézkedéseket, pedig mindannyian itthon szeretnénk élni és gyógyítani.
 
Nem egy lerázhatatlan átok

„Ha egy jogszabállyal akarjuk rendezni a hálapénz sorsát, akkor annak a jogszabálynak kell megszületnie, amiben a jogalkotó rögzíti, hogy milyen ütemben nő az egészségügyben dolgozók bére – mondta Dénes Tamás. -  Ennek a folyamatnak a végén pedig minden típusú hálapénzt büntetni kell.”
Rácz Jenő szerint a hálapénz nem a magyar egészségügy lerázhatatlan átka, hanem az egészségügyi piac barométere. Ahogyan a barométer átállításával nem lehet megváltoztatni az időjárást, ugyanúgy nem a hálapénz oldaláról kell megpróbálni megváltoztatni az egészségügyet. Ugyanakkor ez a barométer most jól mutatja, hogy az egészségügy komplex rendszere alapvető változtatásokra szorul.

„Ugyanez a hiánygazdálkodás volt jellemző a 70-es évekig például a magyar autópiacon – hoz képletes példát Rácz Jenő. - Évekig kellett várni egy autóra, de csúszópénz ellenében lehetett esetleg korábbi időpontot kapni vagy kapcsolatok révén igazolást szerezni a sürgős vétel legalizálására. Ma már a kereslet, a kínálat és az ár egyensúlyának megteremtődésével ez elképzelhetetlen.”

Fábos Erika Öt év múlva alig lesz háziorvos A prognózisok szerint az alapellátásban várható a legnagyobb bizonytalanság. Bélteczki János azt mondta: 2020-ban, azaz öt év múlva a jelenlegi háziorvosok kétharmada nyugdíjas korú lesz. Négyezer fő nyugdíjba vonulásával kell számolni, úgy, hogy évente csak 60-80 hallgató választja ezt a pályát. Már ma is ott tartunk, hogy 350-400 ezer embernek nincs háziorvosa, helyettesítőkkel és alkalmi megoldásokkal kezelik az orvoshiányt.

Dénes Tamás szerint 2015-ben Magyarországon, elméletileg már nem garantálható a betegek biztonsága a szakemberhiány miatt. Ez a jövőben csak fokozódna fog, ha nem tesz semmit a kormány. A rezidens szövetség kiszámolta, hogy ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2015-re több mint 4,5 millió állampolgárnak nem lesz megfelelő alapellátása. Ma sem rózsás a helyzet, hiszen az 5700 praxisból, 240 tartósan betöltetlen.

Ez is összefügg a pénzhiánnyal. Olyannyira, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata megállapította: a jelenlegi finanszírozási szinten fenntarthatatlanok a praxisok.

Bélteczki János azt mondta, ez nem magyar probléma. Azzal számolnak, hogy 2020-ra egymillió egészségügyi dolgozó hiányzik majd Európából. Nem vonzó a pálya: nagy megterheléssel jár és nagy befektetést igényel, időben és pénzben egyaránt, amire versenyképes jövedelmet hoz. A paraszolvencia kifejezés szinonimájaként hazánkban leggyakrabban használt hálapénz fogalmat az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének 1957-es Küldöttgyűlésén írják körül először , és itt kötik össze közgazdaságilag teljesen helytelenül a paraszolvenciát a hála kifejezésével. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe a paraszolvencia legfontosab kritériumaként az önkéntes adást és a kezeléshez képest utólagosságot emeli ki, de maga is a hála kifejeződésének értelmezi. A paraszolvencia kifejezés szinonimájaként hazánkban leggyakrabban használt hálapénz fogalmat az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének 1957-es Küldöttgyűlésén írják körül először , és itt kötik össze közgazdaságilag teljesen helytelenül a paraszolvenciát a hála kifejezésével. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe a paraszolvencia legfontosab kritériumaként az önkéntes adást és a kezeléshez képest utólagosságot emeli ki, de maga is a hála kifejeződésének értelmezi.

Kincses Gyula, egészségügyi szakértő úgy tartja, többféle paraszolvencia létezik: a legártatlanabb a hála kifejezésére szolgál, a borravaló jellegű hálapénz egy másik, a számla nélküli szolgáltatásvásárlás a harmadik és a korrupció jellegű hálapénz a negyedik kategória.

„A paraszolvencia jelentős része azért keletkezik, mert a betegeknek van egy csomó jogos, a más érdekét nem sértő igénye – véli Kincses Gyula. - Miután viszont ezeket nem vásárolhatja meg legálisan, zsebből, zsebbe fizet. Teljesen érthető az igény, hogy valaki megválaszthassa a kezelőorvosát, nőgyógyászát, de ennek legális megfizetésére ma nincs lehetőség. A hála jellegű hálapénz ellen nem kell küzdeni, az nem mérgez semmit, és a bizalmon alapuló személyes orvos-beteg kapcsolat pszichológiailag is magyarázható „velejárója”. A borravaló jellegű hálapénz ellen a béremelés védene a legjobban. A legálisan megvásárolható szolgáltatások megvásárlásának lehetősége ugyancsak fontos lenne az egészségügy fehérítése érdekében. A korruptív hálapénz azonban egy másik megítélés. Ilyen, amikor sürgősséginek minősítik a területlen kívüli beteget, így elhárul az ellátás akadálya, hamisan vesznek táppénzre valakit, vagy a TB támogatásokkal, várólistákkal manipulálnak. Ez ellen valódi szigorral kell fellépni. Egyre többen mennek magánrendelőbe Tíz százalékkal többen fordulnak magánorvoshoz tavaly, mint két évvel korábban – legalábbis a 25–55 évesek körében. Míg 2012-ben csak 36 százalékuk vett igénybe „nem állami” orvosi szolgáltatást, 2014-ben már 46 százalékuk gyógyíttatta magát így. Ezzel párhuzamosan az orvosoknak kifizetett összeg is megugrott: míg 2012-ben átlagosan 33 ezer forintot hagytak az emberek a rendelőkben, 2014-re már 47 ezer forintosra kerekedett ez az összeg. A kórházi betegeknek pedig fele nyilatkozott úgy a felmérés során, hogy a kórházi tartózkodás, kezelés alkalmával fizetett térítési díjat vagy hálapénzt. -->