Durva közintézményi tartozás

Az állami intézményi kör átlagos havi tartozása ma az ezredfordulós szint tízszerese – derül ki a Magyar Államkincstár összesítéséből. Míg 2000-ben havonta átlagosan 5,5 milliárd volt az adósságállományuk, addig ez mára 52,8 milliárd forintot tesz ki. Ez év augusztus végén pedig már a 62 milliárd forintot is meghaladta a kincstári költségvetéssel rendelkező, központi költségvetési szervek adósságállománya. Ez a júliusinál 5,74 milliárddal több.

Az 1997-ben bevezetett nettó finanszírozásnak köszönhetően az állammal szemben fennálló tartozás az összes adósságnak csak egy kis hányada: 8,2 milliárd forint. De ezek sem adójellegű tartozások, hanem a saját felügyeleti szerv, illetve a korábbi tulajdonos önkormányzat felé fennálló adósság. Ezzel szemben a kifizetetlen szállítói-szolgáltatói számlaállomány csak augusztusban több mint ötvenmilliárdra rúgott. A tartozás a 60 napon túli tartományban csaknem 24 milliárd forintot tett ki, amiből a minősített - 50 millió forintot vagy az eredeti költségvetés 3,5 százalékát meghaladó, lejárt, esedékes 60 napon túli - adósság 22,6 milliárd volt.

A tartozás 79 intézmény között oszlik meg, és ezek nagyobb része, 65,5 százaléka az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozik. Az egyetemek, iskolák, kórházak, kulturális intézmények 41 milliárdot nem tudtak a nyár végén kifizetni, körükben a minősített tartozások aránya meghaladja az 54 százalékot. Ebből a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 7,7 milliárd, a megyei és a fővárosi önkormányzattól átvett egészségügyi intézményeké 16,8 milliárd, a városoktól átvett kórházaké 9,2 milliárd forint volt.

Ez azt jelenti, hogy az összes kórház, klinikát működtető egyetem 33,7 milliárd forinttal tartozik a beszállítóinak – döntően a gyógyszer- és orvosi eszköz-forgalmazóknak -, valamint az energiaszolgáltatóknak. Ez tízmilliárd forinttal több, mint a július végi, 23 milliárd forintot meghaladó adósság, ami arra utal, hogy igazuk lehet azoknak a szakértőknek, akik szerint az év végére akár a 60-80 milliárdot is elérheti az egészségügyi intézmények tartozása.

A kincstári biztosok tapasztalatai szerint – akiket a minősített adósokhoz rendeltek ki – is jellemzően az egészségügy, az oktatás és a rendvédelmi szerveknél jellemző az eladósodás. Az elmúlt tizenöt évben ezért összesen 66 helyen felügyelte biztos a működést, átlagosan hat hónapig. A leghosszabb ideig a Pécsi Tudományegyetemen volt szükség a biztos munkájára – közölték az Államkincstárnál lapunkkal.