Idén is díjazták a magyar kutatónőket

Az MTI-hez a díjátadó napján, kedden eljuttatott közlemény szerint Korponay-Szabó Ilma egy olyan gyorsteszt kifejlesztéséért részesült az elismerésben, amely pár csepp vérből kimutatja a lisztérzékenységre utaló kóros immunreakciót, így ennek segítségével számos óvodás és iskolás gyermeknél állapították már meg a betegségre való hajlamot. A doktornő évtizedek óta foglalkozik a lisztérzékenység kutatásával a Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján és a budapesti Heim Pál Gyermekkórházban. Most azt kutatja, milyen összefüggés van a genetika és a környezeti hatások között a lisztérzékenység kialakulásában.

Enyedy Éva Anna kutatásaiban azt vizsgálja, hogy a kemoterápiában használható fémvegyületek hogyan viselkednek az emberi szervezetben. Vizsgálatai feltárják a mellékhatásokat kiváltó okokat, azt, hogy a rákos betegekhez már kizárólag olyan gyógyszerek jussanak el, amelyek nem okoznak súlyos rosszullétet. A díjazott egy nemzetközi kutatócsoport tagja, de a Szegedi Tudományegyetem adjunktusaként hallgatókat is oktat.

Az idei év legfiatalabb díjazottja, Valkó Orsolya célja, hogy helyreállítsa a természetes egyensúlyt az emberi tevékenység által károsított földterületeken. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének kutatója részt vesz az őshonos gyepek újratelepítésére irányuló projektekben is. A Hortobágyi Nemzeti Park területén található Egyek-Pusztakócs környékén 800 hektárnyi szántóföld helyére telepítettek gyepet, ezzel egy egész tájat sikerült helyreállítani.

A külföldön már 15 éves hagyománnyal rendelkező program magyar változatára olyanok pályázhatnak, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán dolgoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak. Az elmúlt 12 évben 37 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban.

Idén először az ösztöndíj nemzetközi változatának is volt magyar díjazottja: Czöndör Katalin neurobiológus az egyike volt annak a 15 fiatal tehetséges kutatónak, aki az ösztöndíj segítségével egy hazáján kívüli, nagy presztízsű tudományos intézményben folytathatja munkáját.

A L''Oréal és az UNESCO programjának célja, hogy hozzájáruljon a női kutatók számának és társadalmi elfogadottságának növeléséhez, hiszen egy nőnek harmadannyi esélye van arra, hogy doktori címet szerezzen, mint egy férfinek, a tudományos intézményekben pedig mindenhol jóval kisebb arányban dolgoznak nők vezető pozícióban - hivatkozik a közlemény a L''Oréal Alapítvány és a Boston Consulting Group közös kutatására. Az EU-ban az akadémiai pozíciók mindössze 11 százalékát töltik be nők, világszinten pedig a női kutatók aránya kevesebb, mint 30 százalék. A Nobel-díj több mint százéves történetében eddig összesen 16 tudományos elismerést kaptak nők, ebből kettőt Marie Curie.