Iskolapad helyett tanműhely

Jövő szeptembertől új közoktatási törvény lépne életbe a kormány által a héten bemutatott Széll Kálmán-terv szerint, onnantól a tankötelezettség is csak 15 éves korig tartana. A cél – paradox módon – a szakmához jutás és így az elhelyezkedési esélyek javulása.
Komolyabb átgondolást kíván a középiskolai oktatási rendszer, mert hiányzik az „egészséges arány” a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák között, a tanulók 18 éves korig tartó tankötelezettsége pedig tovább súlyosbítja ezt a problémát – áll a kormány reformcsomagjában. A Széll Kálmán-tervben megfogalmazott program szerint a foglalkoztatás sínyli meg a túl sokáig tartó tankötelezettséget, hiszen egyes kétkezi szakmákban létszámhiány van, míg a tanulók az iskolapadban ülnek. Az elképzelések szerint a 15 évesen „szabaduló” diákokat nem azonnal a munkaerőpiac várná: egy gyakorlatorientált, tanműhelyekben és cégeknél zajló szakoktatás.

A cikkhez tartozó jegyzet itt olvasható!

„Egyetértek a tankötelezettség 15 éves korra való leszállításával, ha úgy tetszik, mi vagyunk az egyik javaslattevő” – nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Kossuth rádióban tegnap reggel. A kamara régi célja, hogy az iskolapadból szabadulni kívánó diákok a tanműhelyekbe kerüljenek.
Nem csak spórolást jelent az intézkedés, nagyon fontos társadalompolitikai célt is szolgál: a szóban forgó diákok minél nagyobb részét kell szakmához juttatni. A végcél az, hogy a közismereti tárgyakban gyengébb tanulókat is beemeljék a szakképzésbe – mondta el lapunknak Szilágyi János. Az MKIK képzési igazgatója szerint az eddigi rendszerrel a legfőbb probléma az volt, hogy „fogva tartotta” azokat a tanulókat, akik nem szerettek az iskolapadban ülni. Ezeknek a diákoknak valóban azzal a kétkezi szakmával kellene foglalkozniuk, amely érdekli őket, ezzel a munkára való szocializálásuk is korábban és sikeresebben kezdhető meg. Mindössze arról van szó, hogy az új szabályozás szerint a diákok nincsenek a nyolcadik osztály után az iskolapadba kényszerítve, aki dolgozni akar menni, mehet – tette hozzá.

Jellemző, hogy azon fiatalok közül, akik szakmunkástanulóként kezdtek, sokan nem szerezték meg végül a szakmájukat. Egy-egy évfolyamból nagyjából 25 ezer diák kerül ki úgy, hogy a nyolc általános osztályt vagy még azt sem teljesíti, és nem szerez semmilyen szakmát. Munkaerő-piaci elhelyezkedésük esélyei rendkívül rosszak. A nyolc általánossal vagy annál kevesebbel rendelkező álláskeresőknek mindössze a 20-25 százaléka talál állást, míg a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 62-63 százalékos sikerrel indulnak ugyanebben a versenyben.
A tavalyi jogszabály-módosítások eredményeképp rögtön az általános iskola elvégzése után elkezdődhet a gyakorlati képzés (korábban a szakmunkásképzés első két évében csak műveltségi oktatás és szakmai orientáció volt). A munkaadók célja, hogy 50 százalékkal növeljék a gyakorlati óraszámot, így az eddigi heti két nap helyett 3 vagy akár 3,5 nap is lehet a képzés ideje.
Ennek érdekében április 30-ig elkészíti a MKIK 38 kiemelt és gyakorlatigényes szakma új tananyagát és vizsgakövetelményeit. Az MKIK célja az, hogy e szakmákban már ez év szeptemberében az új rendszer szerint kezdődjön meg a képzés. A kiemelt szakmák afféle kísérleti képzésekként is szolgálnának, hisz a Széll Kálmán-tervben foglaltak szerint az új közoktatási törvény csak jövő ősszel lépne életbe.

Ez az összeg a tavalyi 9700 fős átlaglétszámmal szemben több mint 17 ezer álláskereső számára nyújt nyolcórás, legalább a minimálbért biztosító foglalkoztatást. Hozzáfűzte: a létszám folyamatosan emelkedik, ahogyan a szabadban végezhető munkák bővülnek, így az országos programban részt vevők száma a nyári hónapokban elérheti a 20-22 ezer főt is. Az államtitkár hozzáfűzte: mindhárom programhoz európai uniós forrásból finanszírozott képzés is társul.

Ez az összeg a tavalyi 9700 fős átlaglétszámmal szemben több mint 17 ezer álláskereső számára nyújt nyolcórás, legalább a minimálbért biztosító foglalkoztatást. Hozzáfűzte: a létszám folyamatosan emelkedik, ahogyan a szabadban végezhető munkák bővülnek, így az országos programban részt vevők száma a nyári hónapokban elérheti a 20-22 ezer főt is. Az államtitkár hozzáfűzte: mindhárom programhoz európai uniós forrásból finanszírozott képzés is társul. -->