Kétharmados többség, magyar euró, családtámogatás - a legnépszerűbb témák

Kaphassák meg a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok, Magyarországon is vezessék be az eurót, a magyar törvényhozás támogassa, hogy a családok minél több gyermeket vállaljanak. Változtatandó a nyugdíjrendszer, támogatni kell a romák társadalmi integrációját, akár pozitív diszkrimináció révén is. Az egészségügyi ellátás színvonalát a magyarok döntő hányada nem tartja megfelelőnek. Jelentős többség pártolná a büntető törvénykönyv szigorítását is. Tömören így összegezhetők a Duna Televízió, közösen a Századvég Alapítvánnyal és a Kód Piackutató Intézettel készetett közvélemény-kutatásában adott társadalompolitikai és szociálpolitikai válaszok.

A közvetlenül a politikára és a politikusokra vonatkozó kérdéseknél a megkérdezettek fele szerint lenne jó az országnak, ha valamely erő kétharmados támogatottságot szerezne a parlamenti választásokon. A pártpreferenciák adataiból viszont az derül ki, hogy az elmúlt időszakhoz képest nem változott jelentősen az egyes pártok támogatottsága; bár előfordulhat, hogy a sikeres kopogtatócédula gyűjtés ellenére a kis pártok – az MDF és az LMP – mégsem tudják majd átlépni az öt százalékos parlamentbe jutási küszöböt.

A határon túli magyarok magyar állampolgársághoz juttatása esetében a megkérdezettek 48 százaléka egyértelműen támogathatónak gondolta a felvetést, míg az inkább támogatók aránya 22 százalék volt. Elmondható tehát, hogy 2010 tavaszán a felnőtt lakosság 70 százaléka valamilyen formában támogathatónak látja a külhoni magyarok magyar állampolgársághoz juttatását. Ellentétes véleményen a megkérdezettek 25 százaléka volt, közülük 16 százalék egyértelműen nem, 9 százalék inkább nem támogatná a lépést.

Nem mellékes tény az sem, hogy az állampolgárság megadását leginkább a legfiatalabb korosztály tagjai támogatták; a helyeslők aránya köztük meghaladta a 80 százalékot. A középkorúaknál (mind a 40-49, mind az 50-59 év közöttiek csoportján belül) volt a legalacsonyabb a támogatók aránya, ám még így is 66 százalékuk támogatna a magyar állam ilyen irányú döntését.

A gazdasági kérdések között az euró magyarországi bevezetése inkább a fiataloknak lenne fontos, bár a lakosság többsége szerint jó döntés lenne. A megkérdezettek  63 százaléka támogatná; 40 százalék egyértelműen,  23 százalék pedig inkább támogatná a közös uniós valuta hazai fizetőeszközzé tételét.

Fontos megállapítás, hogy a válaszadóknak  mindössze 4 százaléka nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani; ez is mutatja a témakörrel kapcsolatos magas szintű érdeklődést.

Érdekes eredmény, hogy a férfiak 43, a nők 38 százaléka egyértelműen euró párti. A korosztályok között ennél radikálisabb a különbözőség:  a 18-29 év közöttiek 53 százaléka, míg a 60 évnél idősebbeknek csupán 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyértelműen támogatná az európai fizetőeszköz hazai bevezetését.

Támogassa-e a jövőben a magyar törvényhozás, hogy a családok minél több gyermeket vállaljanak? Az igenlők aránya rendkívül magas, nyolcvan százalék. Ebből 64 százalék az egyértelmű „igen”-ek, 21 százalék az „inkább igen”-ek aránya.

A válaszadók családi állapota mentén jelentősen megoszlanak a válaszok. A házastársi kapcsolatban élők 68 százaléka szerint a magyar törvényhozásnak egyértelműen támogatnia kellene a jövőben a családok gyermekvállalását. A hajadon, nőtlen csoporton belül a felvetés támogatóinak aránya 52 százalék. A nemleges válasz is erősen függött a kérdezettek családi helyzetétől: a házaspárok hat százaléka, a nőtlenek, hajadonok tizenkét százaléka nyilatkozott úgy, hogy álláspontja szerint nem kell a magyar törvényhozásnak pártfogolni a családok gyermekvállalását. 

A nyugdíjrendszert a társadalom hetven százaléka átalakítaná, de nem a nyugdíjkorhatár emelésével. A megkérdezettek ekkora aránya szerint lenne szükség valamiféle beavatkozásra annak érdekében, hogy a rendszer a jövőben is fenntartható legyen. A lehetséges megoldásokról persze eltérnek a vélemények.

A magyarok többsége ellenzi a nyugdíjkorhatár fokozatos és folyamatos emelésének tervét. Mindössze 14 százalék támogatná az intézkedést, s csupán 6 százalék tartaná egyértelműen helyesnek. A többség, 66 százalék viszont elutasítja.

A romák társadalmi integrációja igazán a munkahelyteremtéssel segíthető elő – így vélekedik a felmérésben válaszolók 58 százaléka. Második leggyakoribb válasz: a jelenlegi oktatási szisztémánál hatékonyabb pedagógia rendszer kialakítása szükséges.

A társadalom a pozitív diszkrimináció is támogathatónak tartja. A megkérdezettek több mint fele (57%) szerint a felzárkóztatás sikerességéhez szükséges a roma társadalom tagjainak pozitív diszkriminációja.

A fiatal korosztályok pártolják legkevésbé a romák pozitív diszkriminációját (44 százalék), az összes többi korcsoportban az arány megközelítette vagy meg is haladta a 60 százalékot.

A kérdés pártpreferenciák szerinti támogatottságát vizsgálva érdekes adat lehet, hogy még a Jobbik támogatóinak is majd negyven százaléka úgy gondolja: szükség lenne a romák pozitív megkülönböztetésére társadalmi integrációjuk érdekében.

Jó lenne-e Magyarországnak, ha az arra esélyes pártok kétharmados többségre tennének szert az Országgyűlésben? – hangzott a kutatás egyik kérdése.

A megkérdezettek fele válaszolt igennel. A kérdezettek valamivel több, mint negyede (27%) szerint ez egyértelműen kedvező fordulatot eredményezne, míg valamivel kevesebb, mint negyedük (23%) szerint ez inkább jó lenne az ország szempontjából. A felmérés szerint a kétharmad támogatottsága nagyobb, mint a Fidesz támogatottsága.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatba vont személyek közel négytizede (36%) szerint az ország szempontjából nem lenne kedvező egyetlen politikai erő kétharmados többsége. A kétharmad támogatottsága egyébként a Fidesz-pártiak körében a legnagyobb (68 százalék).