K+f - 20 ezer új munkahelyet és adókedvezményt ígér a kormány

A kutatónők esélyegyenlőségének előmozdítására a tudományos kultúra sürgős megváltoztatására szólította fel Európát egy EU-elnökségi szakmai rendezvény keretében Brigitte Mühlenbruch,  a Kutatónők Európai Platformjának (EPWS) elnöke. Szerinte az Innovációs Unió programnak jobban kellene integrálnia a női kutatókat az EU-ba.

Tények sorát idézte az érintettek jelenleg hátrányos helyzetének igazolására: a férfiak számára találták ki a játékszabályokat a kutatásban, a kutatónők alulreprezentáltak az egyetemi, kutatóhelyi döntéshozatalban, kevesebb bért kapnak, mint a férfiak, s bár leginkább rájuk hárul a családmenedzselés, a gyermeknevelés terhe, ugyanolyanok az elvárások velük szemben, mint a másik nem képviselőivel szemben.

A Tudományos és Technológiai (TéT) alapítvány kétnapos tanácskozásán, amelyen 35 ország szakemberei vesznek részt, a téma a kutatók képzése, karrierlehetőségei és mobilitása az Innovatív Unióban.

A Tudományos és Technológiai (TéT) alapítvány kétnapos tanácskozásán, amelyen 35 ország szakemberei vesznek részt, a téma a kutatók képzése, karrierlehetőségei és mobilitása az Innovatív Unióban. "Ezzel a konferenciával a TéT, a magyar EU-elnökség fórumot biztosított a kutatói mobilitással összefüggő szempontok és perpektívák megvitatására" - mondta Groó Dóra, az alapítvány ügyvezető igazgatója. A TéT a jelenleg 38 országban működő , európai kutatói mobilitást támogató Euraxess program hazai koordinátoraként az elmúlt három évben 34 tréninget, 14 nemzetközi konferenciát, 17 információs napot és számos partnertalálkozót szervezett az elmúlt három évben, a legtöbb esetben brüsszeli támogatással.

Stefaan Hermans, az Európai Bizottság kutatási és innovációs főosztályvezetője felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy már 200 szolgáltatási központja van az Euraxessnek, amelyek naponta kétezer pozíciólehetőséget ajánlanak a munkahelyet kereső kutatóknak és évente 130 ezer regisztrált kérdésre válaszolnak. Az EU illetékese szerint Európa erőssége a kutatás, ennek ellenére nincs egyensúly a kereslet és a kínálat között ezen a piacon. Még mindig szembetűnő kontinensünk lemaradása az Egyesült Államok és Japán mögött: miközben Európában 6, az USA-ban 9 és a távol-keleti szigetországban 11 kutató jut száz dolgozóra. Tetézi a gondokat, hogy Európa nehezen tudja átvinni a kutatási eredményeket az iparba. Ráadásul a kutatóknak komoly akadályokat kell leküzdeniük, ha mozdulni szeretnének. Európában jelenleg másfél millió kutatója van, s 30 százalékuk nem otthon, hanem más országokban dolgozik.

A szabadalmaztatás költségei a tizedére csökkenhetnek, miután az EU versenytanácsának minapi ülésén áttörés történt az egységes európai szabadalom ügyében. Erről a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára, a magyar elnökség idején a tanács elnöki tisztét ellátó Cséfalvay Zoltán tájékoztatta az újságírókat a kutatói mobilitási konferencia alkalmából. Brüsszelben megszületett a megállapodás a szabadalom tartalmi elemeiről és a nyelvi rezsimről, ezzel elhárultak a nagy akadályok az új rendszer bevezetése elől.

"Az EU-nak legalább annyit, de ha lehet, még többet kell költeni kutatás-fejlesztésre és innovációra, mint eddig" - utalt az államtitkár a jövő feladataira. Elmondta, hogy a magyar kormány 20 ezer új k+f+i munkahelyet kíván teremteni az Innovációs Unió segítségével. Fontosnak nevezte a k+f+i bázis kiszélesítését és megerősítését. Ennek elérése érdekében elsősorban adókedvezményekkel kívánják ösztönözni a vállalkozásokat kutatás-fejlesztére és innovációra. Ezt a rendszert kiterjesztenék a külföldi vállalatokra is, hogy minél több kutatóhelyet hozzanak létre Magyarországon.

Egyúttal dicsérte azokat az együttműködéseket, amelyek az egyetemi és az ipari szféra közötti kapcsolatok erősítését szolgálják. Ebben a körben példaértékűnek nevezte a Budapesti Műszaki Egyetem és a Siemens, illetve az Ericsson, továbba a Miskolci Egyetem és a Bosch kooperációját