Költségkímélő közmunka

Nem éri szankció azokat a településeket, amelyek nem tudják a hatósági szerződésekben vállalt létszámot foglalkoztatni a közfoglalkoztatásban – közölte a parlament honlapján a belügyminiszter. Pintér Sándor egy kérdésre válaszolva leírta: az önkormányzatok csak a ténylegesen foglalkoztatott létszám után lesznek jogosultak az állami támogatásra. A jobbikos Bertha Szilvia jelezte, hogy több településen nem tudják a vállalt közfoglalkoztatotti létszámot a határidőkre feltölteni. Gyöngyösön például közel 600 főre szerződtek, ebből az önkormányati hivatal 257 főre, de mintegy 80 fő foglalkoztatása nincs még megoldva.

„A vállalt közfoglalkoztatotti létszámokat a települések mintegy 90 százaléka teljesíteni tudja” – nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő elmondta, hogy a munkaügyi központokkal minden település egyedi szerződést ír alá, felmérik, hány embert tudnak közmunkával foglalkoztatni. Az állam fizeti a bért, a járulékokat, a munkába állás és az orvosi vizsgálat költségeit. Ez év októberében elérte a 289 ezer főt a közfoglalkoztatottak száma 2013-ban.

„Lehet szidni, lehet rá sok mindent mondani, de az utóbbi 20 év legjobb rendszere a közfoglalkoztatás a munka biztosítására egyes rétegeknek” – mondta a TÖOSZ elnöke. Szerinte a településeknek óriási segítség és jelentős pénzkiadást kerülnek el, ha közfoglalkoztatottak árkokat tisztítanak meg, festik a közterületi utcabútorokat, karbantartják a földutakat, a belterületeken lévő faállományt, vagy az önkormányzat tulajdonában lévő erdőségeket. Úgy vélte, hogy korábban az „élelmesebbek” otthon ülve felvették a segélyeket, majd a feketegazdaságban alkalmi munkákból együtt többet is megtudtak keresni, mintha valaki egy munkahelyen dolgozott volna. Schmidt szerint 200-300 ezer ember minidg lesz, aki képzettsége és életmentalitása miatt nem tud máshol elhelyezkedni csak a közfoglalkoztatottságban. „Vannak olyanok, akik kezüket-lábukat törik, hogy közmunkások legyenek, az ilyen törekvőket az önkormányzat alkalmazni próbálja” – mondta a TÖOSZ elnöke.

„Egyes településeken jó gyakorlatként lehet látni, hogy az önkormányzat növényeket termeszt, vagy állatokat tart értékteremtő közmunka keretében” – mondta lapunknak a TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő szerint előfordulhat, hogy már túllépik azt a termelési keretet, amelyet maguknak, vagy a saját, esetleg a szomszéd településnek termelnek. Ebben az esetben meg kellene szervezni az értékesítési csatornákat, hogy a nyomott áras termékeket (például primőr árukat, bogyós termékeket, gyógyszeralapanyagokat) el tudják adni, és ehhez támogatni kellene a szociális szövetkezeteket.

„Nem vitatjuk a közmunka létjogosultságát, igen fontos szerepe lehet, hogy egy átmeneti megoldás után visszavezessen embereket a piaci munka világába” – nyilatkozta lapunknak a Közmunkás Szakszervezet (KSZ) társelnöke. Komjáthi Imre szerint jó ötlet a téli közmunkaprogram, mivel pénzhez juttathatja a rendkívül nehéz helyzetben lévő embereket, de a kivitelezéssel súlyos gondok vannak. „Nagy a fejetlenség az önkormányzatok és a képzést biztosító iskolák körében is” – hangoztatta Komjáthi. Sérelmezte, hogy nem biztosítják sok esetben a feltételeket, nem adnak megfelelő védőfelszerelést, ruházatot és csak látszatmunkákat adnak.

Az iskolákban nincs megfelelő oktatói létszám, sem elég tanterem. Komjáthi szerint előfordult, hogy hat általános iskolai végzettségű embert is megpróbáltak hitelügyintézői tanfolyamra beíratni. Schmidt Jenő elmondta, hogy a közmunkások képzése során érettségizetteket is oktatnak, amire szerinte nincs szükség.

Komjáthi szerint többeknek az is gondot okoz, hogy például csak utólag fizetik ki az utazási költségeket, ha egy messzire lévő városba utaznak munkaalkalmassági vizsgálatra, mely szükséges ahhoz, hogy résztvehessenek a téli közmunkaprogramban.

– Nálunk még köszönni is tanítani kellett néhányukat, ez is az egyik óra része volt – tette hozzá Hegedűs István, aki elárulta, sok munkanélkülit még a viszonylag könnyen szerezhető pénz sem motivált.

– A szociális osztálytól kaptunk egy listát, ki az a száz aluliskolázott személy, aki részt vehet a képzéseken, azaz megfelel minden feltételnek. Ezeket az embereket aztán tájékoztattuk a lehetőségről. Az első személyes konzultáción azonban csak 49 fő jelent meg. Többen arról értesítettek bennünket, hogy lebetegedtek vagy hirtelen munkát szereztek. Bevallom, alig tudtunk „összeszedni” száz embert, aki elkezdhette az úgynevezett „alapkompetencia”-oktatást."

Egy másik megyebeli település polgármestere arról panaszkodott, "központilag" kérték az önkormányzatot arra, hogy 200 fő közmunkást foglalkoztassanak. Soha ennyi közmunkás nem volt a településen, mint most. A községben egyébként 250 fő munkanélkülit regisztrálnak. A kistelepülés gondja, hogy milyen munkát adjanak ennyi közfoglalkoztatottnak télen?! Főleg, ha télen nem esik a hó?

– Nálunk még köszönni is tanítani kellett néhányukat, ez is az egyik óra része volt – tette hozzá Hegedűs István, aki elárulta, sok munkanélkülit még a viszonylag könnyen szerezhető pénz sem motivált.

– A szociális osztálytól kaptunk egy listát, ki az a száz aluliskolázott személy, aki részt vehet a képzéseken, azaz megfelel minden feltételnek. Ezeket az embereket aztán tájékoztattuk a lehetőségről. Az első személyes konzultáción azonban csak 49 fő jelent meg. Többen arról értesítettek bennünket, hogy lebetegedtek vagy hirtelen munkát szereztek. Bevallom, alig tudtunk „összeszedni” száz embert, aki elkezdhette az úgynevezett „alapkompetencia”-oktatást."

Egy másik megyebeli település polgármestere arról panaszkodott, "központilag" kérték az önkormányzatot arra, hogy 200 fő közmunkást foglalkoztassanak. Soha ennyi közmunkás nem volt a településen, mint most. A községben egyébként 250 fő munkanélkülit regisztrálnak. A kistelepülés gondja, hogy milyen munkát adjanak ennyi közfoglalkoztatottnak télen?! Főleg, ha télen nem esik a hó? -->