Kormány: Minden szülő fizessen a bölcsődéért

Hozzátette: az unió viszont a 2007–2013-as költségvetési időszakban közel 17 milliárd forintot ad erre a célra, ezért a kormány 6600 új férőhellyel számol. – Hosszabb távon azt szeretnék elérni, hogy a 2014-től induló új uniós költségvetésbe is bekerülhessenek a bölcsődelétesítési és -felújítási támogatások.

Az államtitkár az előző kormány által favorizált családi napközikkel kapcsolatban „felülírta” korábbi kritikus álláspontját. – Vannak olyan régiói az országnak, ahol a családi napközik elfogadható megoldást jelentenek. Főleg ott, ahol módosabb emberek élnek, illetve azoknál a szülőknél, akik a bölcsődénél rugalmasabb ellátást szeretnének. Hogy hol épülhet új bölcsőde, attól függ, hogy melyik önkormányzat tud jó pályázatot írni és később is fenntartani az intézményt. Ahol ezt nem tudják vállalni, ott megoldás a családi napközi. Ezért tovább egyszerűsítik az alapítás szabályait - írja a Népszabadság.

Ha valakinek sikerül bejuttatnia a gyerekét egy önkormányzati bölcsődébe, szinte ingyen vigyáznak rá, míg egy családi napközi vagy a magánbölcsőde 40–70 ezer forint havonta, függetlenül a család anyagi helyzetétől. Ez igazságtalan rendszer – hívta fel a figyelmet tavaly a Népesedési Kerekasztal. Szerintük az intézmény típusától függetlenül általánossá kellene tenni, hogy a szülők térítést fizetnek, a munkáltatókat pedig rá kellene bírni, hogy ehhez a díjhoz béren kívüli juttatás formájában hozzájáruljanak. Az így felszabaduló költségvetési forrásokat az intézményrendszer bővítésére és a rászorulók térítési díjának mérséklésére használhatnák.

Ez az elképzelés nem áll távol a kormánytól. – A bölcsőde szociális intézmény, igazságtalan, hogy most szerencsén vagy kapcsolatokon múlik a bejutás. Ha nem piacosítjuk a rendszert egy kicsit, nem lesz elég férőhely. Tízezer hiányzó hely nagyon sok, még uniós pénzből sem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani – magyarázza Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára. Nyitrai egyébként nem tartja problémának a magyar nők alacsony foglalkoztatottságát sem. Mint mondja, ez csak azt jelzi, hogy nálunk választhatják a nők nagyobb arányban a gyermeknevelést, mint a munkát.