Magyarországon sok még a tennivaló

A korrupciós kockázat jóval magasabb nálunk, mint Európa többi országában. Az etikus magatartásra való hajlandóság csökkent 2009 óta, a 62 százalékos kontinensátlaghoz képest a magyar válaszadók 76 százaléka véli úgy, a megvesztegetés széles körben elterjedt a hazai üzleti életben. Az is kitűnik az eredményekből, hogy bár a korrupcióellenes törekvések általánosságban növekednek, a vállalatok visszaélés-ellenes kultúrája, belső kontrollkörnyezete, szabályzatai és eljárásai fejlesztésre szorulnak, valamint a külső felügyelet hatékonyságának növelésére további erőfeszítéseket kell tenni.

Biró Ferenc, az Ernst & Young vezető szakértője szerint a felmérés eredményei figyelmeztetést jelenthetnek a hazai vállalatok számára. A számok azt tükrözik, hogy míg itthon nem tapasztalható jelentős javulás a visszaélésekre adott vállalati reakciókban, addig Európa és a régió számos országában hatékonyabb lett a korrupcióellenes szabályzatok és jogszabályok betartatása.

Magyarország felmérési számaiból az is kiderült, hogy nálunk a vállalatok elmaradnak a többi európai országtól a megvesztegetés és korrupcióellenes szabályzatok és eljárások bevezetésével – ez elsősorban kulturális okokra vezethető vissza. „Számos vállalatnak többet kellene tennie a szilárd és hatékony vállalati megfelelési környezet létrehozásáért” – hangsúlyozta Biró Ferenc. A munkatársak tudatossága a korrupcióellenes politika vonatkozásában nagyon alacsony, közel 80 százalékuk nem kapott vesztegetés vagy korrupcióellenes képzést, és csak egyharmaduk gondolja úgy, cégének korrupcióellenes politikája egyértelmű iránymutatást tartalmaz. Az eltérő vállalati kultúra közrejátszik abban is, hogy a visszaélés-megelőzési intézkedések kisebb hatással vannak a vállalati viselkedésre Magyarországon, mint a többi európai országban. Mindazonáltal az is észrevehető, a magyar vállalatok igyekeznek megfelelő módon reagálni a kockázatokra. A válaszadók 38 százaléka gondolja úgy, hogy cégénél nagyobb erőfeszítéseket tettek a visszaélések ellen; Magyarországot e tekintetben egyedül Törökország előzi meg.

Ugyanakkor egyértelműnek tűnik az, hogy a magyar válaszadók a tisztességes vállalati működést jó üzletnek tartják. Saját bevallásuk szerint 57 százalékuk nem kötne megállapodást olyan vállalattal, amely érintett volt korábban egy vesztegetési vagy korrupciós ügyben.

A hazai megkérdezettek öszszességében pesszimistán látják a magyar szabályozási környezetet. A döntő többség – a válaszolók 90 százaléka – úgy ítéli meg, hatékonyabb felügyeletre lenne szükség a szabályozók és a kormány részéről. Ennél is riasztóbb egy másik szám, amely szerint 34 százalékuk abban sem hisz, hogy a hatóságok hajlandók a vesztegetési és korrupciós ügyekben vádemelésre.

A széles körű szkepticizmus ellenére 2009 óta jelentősen változott a magyarországi válaszadók hozzáállása a szabályozói eljárásokhoz. Az idén 90 százalék nyilatkozott úgy, hogy szigorúbb felügyeletre lenne szükség, szemben a 2009-es 71 százalékkal. Csaknem kétharmaduk – 64 százalék – mondta azt, nagyobb biztonságban érezné magát a munkahelyén, ha tudná, hogy a kormány/szabályozók alaposabban vizsgálják a vállalatot, két éve még 47 százalék volt ez a mutató. VG