A magyar népesség 47 százaléka él szegénységben és társadalmi kirekesztettségben az EU 2020 stratégia által definiált mutatószám szerint - derül ki a Tárki frissen publikált jelentéséből. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők különösen felülreprezentáltak a legfeljebb általános iskolát (73 százalék) háztartásfővel élők, az egyedülálló szülős háztartásban élők (73 százalék), valamint a roma háztartásfővel élők (92 százalék) között. Ugyancsak az átlagosnál több szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő található azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő aktív korú, de munkanélküli vagy gazdaságilag inaktív (90 százalék).
A magyar népesség körében 2009 és 2012 között jelentős, statisztikailag is szignifikáns mértékben nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. Tavaly a teljes népességen belül 17 százalék volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot. Míg a megelőző időszakban Magyarország az alacsony szegénységű országok közé tartozott az Európai Unión belül, a 2012-es adatokat a 2010-es Eurostat-adatokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy a hazai szegénység előfordulása már az EU-átlaggal megegyező volt tavaly.
Ráadásul nemcsak a szegénység kiterjedtsége, de annak mélysége is növekedett az elmúlt három évfolyamán. A szegénységi rés szegénységi küszöb arányában kifejezett értéke 22 százalékról 26 százalékra emelkedett ebben az időszakban. Vagyis a szegények nem csak többen lettek az elmúlt időszakban, hanem távolabb is kerültek attól, hogy ebből a helyzetből kikerülhessenek. Az is kiderül az adatokból, hogy a 2000-es évek elejéhez képest több mint kétszeresére emelkedett a nélkülözők aránya.
A fiatalok különösen veszélyezetettek. A 17 éven alattiak körében a szegénység 26, a 18-24 évesek közt 23 százalékos. A szegények 28 százaléka gyerek, és összességében 42 százalékuk 25 év alatti. Az idősek valamivel jobban élnek: a 65 év felettiek szegénységi kockázata mindössze 8 százalékos.
A háztartásfő iskolázottsága az egyik legfontosabb tényező. Azon magyarok közül, akik az általános iskolát vagy azt sem végezték el, 40 százalék él szegénységben, ugyanez az arány a diplomások közt csupán 2 százalékos.
Különösen súlyosak a problémák az etnikai hovatartozás alapján vizsgálva. Azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő roma, jóval magasabb a szegénységi kockázat, körükben a 2009-ben mért 70 százalékos szegénységi ráta maradt 2012-re is. 2012-ben a szegénységben élők 34 százaléka roma.
Rossz helyzetben vannak a három- és többgyerekes családok is, 41 százalékuk él szegénységben. A gyereküket egyedül nevelők 30 százaléka szegény. Apróbb pozitív tendenciának tűnhet, hogy a korábbiakkal ellentétben most már nem jelent különbséget a szegénységi kockázatban az, hogy nő vagy férfi vezeti-e a háztartást - azonban kevésbé rózsás a helyzet, ha hozzátesszük, hogy nem a női egyenlőség javult számottevően, hanem a férfiak vezette háztartások hozzászegényedtek a nőkhöz.
Magyarországon tehát a mögöttünk lévő, gazdasági és pénzügyi válság fémjelezte időszakban tovább erősödtek azok a tendenciák, melyek a társadalom szegmentálódására, a szegénységben és kirekesztettségben élők társadalmidemográfiai profiljának mind élesebbé válására, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztettség generációk közötti újratermelődésének felerősödésére utalnak - írja a Tárki.
(Következő cikkünkből azt is megtudhatja, hogy a szegényeknek még kevesebb pénzük lett az Orbán-kormány alatt)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.