Egy városnyi magyar szedte a sátorfáját tavaly, és döntött úgy, hogy külföldre költözik – legalábbis a statisztikák szerint. Tavaly majdnem 33 ezren hagyták el az országot a KSH adatai alapján, ami új rekord, habár a kivándorlás növekedési üteme lassult: ez 4,6 százalékos emelkedés 2014-hez képest, szemben az elmúlt öt év 40-70 százalékos dinamikájával. Valószínű, hogy a számok alulbecsültek: a kivándorlás ennél gyorsabb ütemű lehet, miután a statisztikai hivatalnak csak azokról van tudomása, akik jelezték a szándékukat a hatóságoknak.
"Fölösleges a kivándorlás csökkenésében reménykedni – mondta a Világgazdaságnak Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki kutatója. – Nem láthatunk semmilyen olyan változást Magyarországon, amely megfordítaná a folyamatot.”
„Az iskolarendszer átalakítása, vagyis az életpályában a döntési lehetőségek szűkítése, hozzájárul a kivándorlás felgyorsulásához” – emelte ki Hárs Ágnes. Úgy látja, már nemcsak a felsőoktatási korban lévőknél, hanem a középiskolásoknál is látható az elvándorlás trendszerű növekedése, ami továbbra is erős marad.
Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon fokozza a természetes fogyást az elvándorlás, e régiókon belül Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében a legjelentősebb e hatás. A többi régióban nemzetközi vándorlásból adódó nyereség tapasztalható, ami mérsékli a népességcsökkenést.
A legnagyobb pozitív hatás az Észak-Alföldön volt tavaly, ahova a határ túloldaláról érkező magyarok telepednek le nagyobb számban. Ezen belül is kitűnik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahová a háború sújtotta szomszédos Ukrajnából vándorolnak át az emberek.A Tárki felmérései is arra utalnak, hogy sokan szeretnék elhagyni az országot. Tavaly rövid távú munkavállalást tíz százalék tervezett, ennél is kedvezőtlenebb, hogy közel ugyanekkora arányban kivándorolnának az országból. A külföldi munkavállalás már egy évtizede népszerű a magyarok körében, a kivándorlási szándék növekedése, vagyis az ország tartós elhagyása azonban új tendencia. A bármilyen típusú, azaz rövid vagy hosszú távú munkavállalást, illetve kivándorlást tervezők aránya a teljes lakosság körében mért 15 százaléknál magasabb az ország szegényebb részeiben, valamint a diplomával rendelkezők, a tanulók és a munkanélküliek körében.
A tavalyi 33 ezer kivándorló 53 százaléka férfi, majdnem kétharmaduk nőtlen. A kivándorlást támogatja, hogy ma már szinte mindenkinek van olyan ismerőse, aki hosszabb-rövidebb ideje Nyugat-Európában él, és segíteni tud a kiköltözéssel járó nehézségek megoldásában. Blaskó Zsuzsa és Gödri Irén, a KSH Népességtudományi Intézetének kutatói korábban arra jutottak, hogy az utóbbi években felgyorsuló kivándorlás agyelszívást jelent Magyarország számára, miután a képzettebbek mennek el. Bár a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy már az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők közül is egyre többen vállalnak munkát külföldön. A Magyarországról elvándorlók döntő többsége a hivatal szerint az Európai Unió államaiban, főként Németországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában él.
Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon fokozza a természetes fogyást az elvándorlás, e régiókon belül Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyében a legjelentősebb e hatás. A többi régióban nemzetközi vándorlásból adódó nyereség tapasztalható, ami mérsékli a népességcsökkenést.
A legnagyobb pozitív hatás az Észak-Alföldön volt tavaly, ahova a határ túloldaláról érkező magyarok telepednek le nagyobb számban. Ezen belül is kitűnik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahová a háború sújtotta szomszédos Ukrajnából vándorolnak át az emberek. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.