Behódoltak az érdekvédők: A pedagógus állásokat féltették

A kisebbnek tűnő problémákat tankerületi szinteken fogják rendezni – hangoztatta Hoffmann Rózsa. A szakszervezetek területi képviselői a járási tankerületi igazgatóknak fogják jelezni a problémákat, és együtt próbálják ezeket megoldani. Az államtitkár szerint főleg technikai és adminisztratív jellegű problémák merültek fel az államosítás során. Ha ezeket nem tudják tankerületi szinten rendezni, akkor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) gazdasági elnökhelyettese, illetve a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke kapcsolódik be az ellenőrzésbe.

A találkozón a PSZ, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezete és a Munkástanácsok pedagógus szekciója vett részt.

Az államtitkár szerint az államosítás rendben zajlik, csak apróbb adminisztrációs, technikai, gazdasági problémák adódnak, de minden kérdésre választ adnak. Értesüléseink szerint több iskolában arra panaszkodtak a pedagógusok, hogy a például a családi adókedvezmény igénybevételének intézésére kevés időt és információt kaptak a KLIK-től. Előfordult, hogy gyesen, vagy gyeden lévőket későn értesítették. Így egyesek egyhavi kedvezménytől eleshetnek, amit csak a következő évi adózásnál igényelhetnek vissza.

A Hálózat a Tanszabadságért tegnap arra szólította fel a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen szakmai vizsgálatot egyes oktatási intézmények állami átvételével kapcsolatban, és függessze fel az „előkészítetlen államosítást”. A szervezet szerint a 2011-ben a köznevelési törvény elfogadásával rögzült oktatáspolitika hibás és káros, a törvény, a hozzá kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálandók, az oktatáspolitikának gyökeresen át kell alakulnia.

A köznevelési megyei fejlesztési tervekkel kapcsolatos előkészítő munka már hétfőn folytatódik.

Felmerült a pedagógusok nyugdíjaztatása, vagyis választani kell a pedagógusoknak, hogy nyugdíjba mennek, vagy dolgoznak. Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatban kijelentette, pont az volt az oktatás államosításának célja, hogy minden gyerek azonos minőségű oktatásban részesüljön, így biztosítani fogják akár jogszabállyal is minden tanuló számára, hogy szakképzett pedagógusok tanítsák, ha kell akár nyugdíjasok is. Hoffmann szerint mintegy 3000 olyan pedagógus lehet, akit érinthet a nyugdíjaztatás kérdése.

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke lapunknak elmondta: a nyugdíjaztatás ügyében – de más esetekben is – azt kérik, hogy a KLIK a továbbiakban ne körlevelekben utasítsa az iskolákat jogszabályokat is érintő ügyekben. Például, a nyugdíjas korú tanároknak pár napjuk maradt csak arra, hogy eldöntsék, továbbra is dolgoznának-e.

Kiemelte, hogy a tanárok speciális helyzetben vannak, mivel például fizika szakon nagyon kevés fiatal pedagógus van, ezért szükség lehet a nyugdíjas kollégák munkájára is. A PSZ alelnöke szerint a kötelező feladatellátás sok esetben nyugdíjas tanárok nélkül nem valósítható meg.

Kijelentette, hogy miután a szakszervezeti tagok jelen vannak az egyes oktatási intézményekben, nem kérdéses, hogy a monitoringbizottság tevékenysége hatékony lesz-e. Így a végrehajtás, az átadás-átvétel teljes folyamatában jelen vannak. A PSZ munkaanyagot állított össze az előző héten aláírt megállapodásról, arról, hogyan kell a mindennapokban értelmezni, és ezt az anyagot minden intézményhez eljuttatják.

Szabó Zsuzsa lapunknak arra a kérdésére, hogy míg a diákok több engedményt is elértek az emberi erőforrás tárcánál, miért nem sikerült ez a pedagógus érdekvédőknek is, azt válaszolta: nem sikerült kellőképpen megmozgatni a pedagógustársadalmat és a társadalom egészét sem, ezért kellett végül megállapodni a kormányzattal, hiába ellenezték az iskolák állami kézbe vételét. „Lehet minket behódolónak nevezni, de mi mindent megtettünk” – hangsúlyozta. Példaként említette, hogy két demonstrációt szerveztek, panaszaikat jelezték az Alkotmánybíróságnak és az ombudsmannak, és szakmai anyagok tömkelegét dolgozták ki, nyílt vitanapokat kezdeményezte, mozgósítani próbálták a szülőket, azonban végül a pedagógus álláshelyek megőrzése és a munkakörülmények javítása érdekében alá kellett írni a megállapodás az Emberi Erőforrások Minisztériumával, mivel az iskolák államosítását már nem lehetett megállítani.

Hoffmann Rózsa közölte: mivel a pedagógusok munkáltatói a tankerületek, ezért előfordulhat az, hogyha egy pedagógusnak alacsony az óraszáma egy iskolában, akkor egy másik intézménybe átirányíthatják órákat adni. Az esetleges utazási költségeket megtérítik a tanároknak.

Azt is elmondta, hogy amíg nem lép életbe a pedagógus életpályamodell, addig garantálják, hogy az átmeneti időszakban esetleges többletterheket, amelyeket már nem túlórának neveznek kompenzálni fogják. Az intézményen kívül eltöltött időbe beszámíthatják a pedagógusnak a színház látogatást, vagy a múzeumi órákat is.

Hoffmann arról is beszélt, hogy a sajtóban megjelent kijelentéseit a hájas, lúdtalpas gyerekekkel kapcsolatos kijelentéseit kiragadták szövegkörnyezetéből. Az államtitkár szerint Szegeden ő a mindennapos testnevelés fontosságát hangsúlyozta, hogyha nem akarjuk, hogy tovább romoljon az egészségi állapotuk, így ne legyenek hájasok, vagy lúdtalpasok.

27 milliárd a felsőoktatásnak

A felsőoktatási intézmények korábbi elvonásait a kormány 27 milliárd forinttal tervezi kompenzálni – erősítette meg tegnap Hoffmann Rózsa Balog Zoltán tárcavezető korábbi közlését a szegedma.hu-nak. Az oktatási államtitkár szerint a tavaly év végi zárolások sehol sem okoztak működésbeli gondot, sehol sem kellett bezárni egyetemeket. „Az elvont milliók kétségkívül fejtörést okoztak, de mindenki túlélte” – mondta Hoffmann

Több egyetem is jelezte, hogy a várható nagyon magas ponthatárok miatt hátrányba kerülnek a vidéki intézmények azon a 16 szakon, amelyen végül az eredeti tervekkel ellentétben végül államilag finanszírozottak lesznek. Az oktatási államtitkár szerint a legjobbak állami ösztöndíjjal tanulhatnak, és meg kell várni a felvételiket, amikor is ismertté válnak a ponthatárok.