Megszorított felsőoktatás
Ehhez képest bármerre nézzünk az Európai Unióban, a közkiadások visszafogásával majdnem mindenhol együtt jár az oktatási keretek csökkentése, legjobb esetben a szinten tartása, az egyetemi alkalmazottak elbocsátása és az oktatási színvonal zuhanása. Az oktatók és a diákok egyaránt tiltakoznak emiatt, és tanácskozások sorát tartják a felsőoktatás finanszírozási és reformlehetőségeit kutatva.
Az EU tagállamai közül legszembetűnőbb a megszorítás Lettországban, ahol 50 százalékkal csökkentették a felsőoktatás büdzséjét 2010-ben, de Olaszországban, Litvániában és Lengyelországban is komoly az elvonás. Írországban tavaly 6 százalékkal csökkentették az egyetemek költségvetését, s az idén ezt további 10 százalékos elvonással toldották meg. Ausztriában teljes egészében feladták azt a tervet, hogy növelik a területre fordított közkiadásokat. A skandináv országokban ugyan még tartja magát a szektor állami finanszírozása, de már ott is több munkát várnak el ugyanazért a pénzért.
Más EU-tagállamok azonban éppen most fektetnek be a felsőoktatásba. Franciaország növelte az egyetemeknek szánt pénzt. Spanyolország megemelte az ösztöndíjak összegét. Németország gazdasági ösztönző programokat alakított ki a felsőoktatás számára. Nagy-Britannia 71 millió eurós alapot hozott létre az egyetemek finanszírozási gondjainak enyhítésére, igaz, egyidejűleg több mint 500 millió euróval csökkentette a 2010–11-es oktatási évre rendelkezésre álló költségvetési keretet. Néhány országban a magántőke fokozott bevonásával is próbálkoznak.
„Magyarországon nem csökkent drámai módon a felsőoktatás finanszírozásához való állami hozzájárulás a válság hatására” – tájékoztatta lapunkat a hazai helyzetről Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár. A 2006-ban kötött hároméves felsőoktatási megállapodás értelmében az idén 241 milliárd forintot irányzott volna elő számukra a kormány, ez a megszorítások következtében hozzávetőleg 210 milliárdra csökkent; ebből 182 milliárd jut a felsőoktatási intézményeknek. Ez a kisebb összeg már elsősorban annak a következménye, hogy a tavalyi 234 milliárdos előirányzatból a válság nyomán 4 milliárd forintot zárolt a kormány; a megmaradt összegből 185 milliárdot kaptak meg az egyetemek és főiskolák. Így lett alacsonyabb a kiindulási alap az idei számításoknál. Az államtitkár kérdésünkre azt is megerősítette, hogy Magyarország az idén a bruttó hazai termék 1,1-1,2 százalékát fordítja a felsőoktatásra, ez alacsonynak számít uniós összehasonlításban, hiszen az EU tagállamaiban a hozzájárulás 1,1–3 százalék között mozog.
„A válság hatására a felsőoktatás nyilvánvalóan eltérő irányba fejlődik a kontinens egyes országaiban” – állítja Thomas Esterman, az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) képviselője. Szerinte a magántőke aligha képes pótolni a kieső közpénzeket, amelyek nélkülözhetetlenek a kutatási és innovációs tevékenységek fenntartásához szerte
Európában. „Az európai kormányok komoly hasznot húzhatnának abból, ha vállalnák az oktatáshoz kapcsolódó terheket” – hangsúlyozta Andreas Schleicher, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oktatási tanácsadója.
Az EU oktatási miniszterei ezzel összhangban legutóbbi tanácskozásukon már azt vizsgálták, hogy miként illeszthető be az oktatás és képzés a 2020-ig szóló uniós növekedési és foglalkoztatási stratégiába. Bár a konkrét döntésekkel egyelőre adósak, azt mindenesetre kimondták: gondoskodni kell a fenntartható befektetésről az európai oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése és a tudásalapú gazdaság és társadalom ösztönzése érdekében.
EUobserver, VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.