Miért hozott halálozási rekordot a tél?

Tizenöt éve nem haltak meg annyian januárban, mint idén: az elhunytak száma az első hónapban 13 088 volt, ami 17 százalékkal magasabb a tavalyi adatnál. A februárra vonatkozó számok szintén kiugróak: míg tavaly 10 394 halálesetet regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az év második hónapjában, addig ebben az évben 13 083-at, azaz a növekedés több mint 25 százalék. Legutóbb 1999-ben mértek a februárinál magasabb havi értéket.

Az elhunytak száma az első fél évben összesen csaknem 5 ezerrel haladta meg a 2014. január–júniusi értéket, és 68 483-ra emelkedett. Ez 7,8 százalékkal magasabb a 2014-es statisztikánál. A KSH szakemberei arra hívták fel a figyelmet, hogy mindebben a tetőző influenzajárvány és az előző év alacsony bázisértéke is közrejátszott, lapunk kérdésére azonban hozzátették: mivel ezek előzetes adatok, egyelőre sem az elhunytak életkoráról, sem a halál okáról nincs információjuk, ezért mélyebb elemzésbe jövő májusban bocsátkoznának.

Megkérdeztük a Magyar Kórházszövetséget is hogy, mi okozhatta az elhunytak számának drasztikus megugrását az első negyedévben, lehetett-e szerepe ebben például valamilyen, az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos változásnak.

„Alaposan átnézve a statisztikákat azt látszik, hogy a magas januári, februári és márciusi, majd az átlagosnak mondható áprilisi érték után májusban igen alacsony, júniusban pedig soha nem látott mértékben volt alacsony az elvesztett betegek száma. Ez arra utal, ami az én véleményem is: a számok nem függenek össze az egészségügyi ellátórendszer eredményességével” – mondta a Világgazdaságnak Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója. Hozzátette: a halálozás már féléves viszonyban sem változott számottevően, és a hosszú távú – például OECD – statisztikák a várható élettartam növekedését mutatják majd, amiben éppen az egészségügyi ellátórendszer eredményessége játszik fontos szerepet.

Ami a téli hónapokat és az influenzajárványt illeti, Velkey György szerint kétségtelen, hogy ilyenkor több az akut beteg, és zsúfoltabbak a kórházak, ami növeli a szükségesnél kisebb létszámban jelen lévő egészségügyi dolgozók terhelését. „Ilyen körülmények között gyakoribbak a szövődmények is, arról azonban, hogy ez ilyen fokozott mértékű halálozáshoz vezetne, semmiféle adat nem ismert. Más olyan, átmeneti változás sem volt az ellátórendszer működésében ezekben a hónapokban, ami magyarázná a jelenséget” – véli az elnök. Szerinte mivel a januári, februári és márciusi időszakban rendszeresen magasabbak a számok a tavaszi, nyári, őszi hónapokhoz viszonyítva, 2015-ben egyszerűen csak ebben a természetes szezonális különbségben jelentkezett egy a korábbiaknál nagyobb pozitív–negatív hullámzás.