Nem apad a kórházadósság

Az orvostechnikai eszközöket gyártó cégeknek 10-15 milliárd, a gyógyszerbeszállítóknak 8-10 milliárd, a teljes beszállítói körnek összesen nagyjából 40-50 milliárd forinttal tartoznak jelenleg is a kórházak – tudta meg a Világgazdaság. Az összeg az elmúlt időszakban sem csökkent, sőt még növekedett is, miután a megyei és a fővárosi intézmények államosítása miatt gyakorlatilag leállt a számlafizetés. A bankszámlák megszüntetésével járó technikai nehézségeket mára talán sikerült áthidalni, erre utal legalábbis, hogy elindultak a kifizetések – mondta lapunknak az egyik legnagyobb gyógyszer-nagykereskedő cég, a Hungaropharma vezérigazgatója. Feller Antal hozzátette azonban, hogy csak az elmúlt egy hónapban mintegy 10 százalékkal növekedett a kórházak cég felé fennálló tartozásállománya, amely milliárdos nagyságrendű.

Hasonló növekedést volt kénytelen elszenvedni a többi kórházi beszállító is, annak ellenére, hogy két lépcsőben is kaptak pluszpénzt a kórházak a múlt év végén az Egészségbiztosítási Alapból. 25 milliárd forintot kifejezetten adósságaik rendezésére, 15 milliárdot pedig címkézetlenül, de erre a célra is felhasználhatóan. A Honvédkórház külön határozatban 6 milliárd forinthoz jutott lejárt számlái kifizetésére.

Mindez a pénz összesen elegendő is lenne ahhoz, hogy végre egyetlen kórháznak se kelljen lejárt számlákat tolni maga előtt egyik hónapról a másikra. Csakhogy az Egészségügyi Államtitkárság az utalást követően zárolta a 25 milliárd forintot. Csaknem egy hónapot kellett várni arra, hogy a zárlatot feloldják, erre csak a napokban kaptak engedélyt az intézmények. Mármint azok, amelyeknek van lejárt szállítói számlája. Több mint húsz kórház ugyanis pontosan fizetett, illetve a 15 milliárdból, amit még a zárolás előtt kapott meg, rendezte a számlatartozásait. Ezért nekik a múlt év végén már nem volt tartozásuk, csakhogy a 25 milliárd forintból ők is kaptak. Ezek az intézmények most úgy érzik, a végén még rosszul járnak csak azért, mert jól gazdálkodtak. Aggódnak, hogy a pénzt visszavonják tőlük, ahelyett, hogy saját célra, például a kötelező minimálbér-emelésre fordíthatnák.

Hogy így lesz-e, még nem tudni, ahogyan azt sem, hogy végül is ki és milyen engedményt tesz majd az adósság rendezése érdekében. A kórházi beszállítók még az előző év novemberében felajánlották: lemondanak a nekik járó késedelmi kamatról a kórházi dolgozók javára, ha a kintlévőségeik 90 százalékát 2011. december 31-ig, a fennmaradó részét pedig a rá következő negyedévben megkapják.

Tőketartozás elengedéséről azonban, amit értesüléseink szerint el akart érni a cégeknél az egészségügyi kormányzat, a beszállítók szerint szó sem lehet. Ezt a lehetőséget Tóth Zoltán, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára törvénytelennek tartja. Senkinek sincs joga azt kérni, hogy egy cég, amelyik közbeszerzésen sikeresen pályázott, szabályszerűen szerződött, határidőre szállított, ne tartson igényt a pénzére – mondta.

Véleménye szerint fontos lenne, ha az Egészségügyi Államtitkárság megoldást találna az adósság reindezésére, valamint újratermelődésének megakadályozására. Ez utóbbinak Tóth Zoltán szerint alapvetően két feltétele van. Az egyik, hogy a kórházak utófinanszírozási idejét a jelenlegi kettőről egy hónapra kell csökkenteni. A másik – legalább a központi vagy regionális közbeszerzések esetében – a nettó finanszírozás bevezetése. Ez azt jelentené, hogy az áruk ellenértékét nem a kórházak, hanem például közvetlenül az egészségbiztosító utalja át a beszállítóknak, a kifizetett összeget pedig levonják a kórházak következő havi támogatásából.

Ezzel Magyarország megfelelne az Európai Unió irányelveinek és az új közbeszerzési törvénynek. Ez ugyanis ez év január 1-jétől az állami beszerzéseknél a fizetési határidőt általánosan harminc napban állapítja meg, azzal, hogy például az egészségügyben ez maximum hatvan nap lehet.

Haiman Éva Az orvosi eszközöket megkapják, de kifizetni nem mindig van pénzük a kórházaknak-->