Nem vezetnek sikerre a hálapénz elleni kezdeményezések

Baji Petra és Gulácsi László egy 2010-es, Európai Bizottság által finanszírozott magyar kutatást elemezve rámutatnak, hogy a betegek egyötöde fizet az orvosi viziteken átlagosan 16.900 forintot, csaknem fele a kórházi ellátás során átlag 37.300 forintot. Az eredmények érdemben nem különböznek a gyakorlatilag két-három évente zajló kutatások konklúzióitól. Ez viszont azt jelenti, hogy a hálapénzfizetés, mint szokás nem változott jelentősen az utóbbi években.

A mostani kutatás egyik legfontosabb következtetésének a szerzők azt tartják, hogy a magyar lakosság még mindig meglehetősen toleráns a hálapénzzel szemben: a válaszadók több mint fele közömbösen vagy pozitívan ítélte meg a paraszolvenciát. Különösen igaz ez a fővárosiakra, a 65 év felettiekre és az alacsony iskolai végzettségűekre. Több mint 60 százaléka a megkérdezetteknek egyetértett azzal az állítással, miszerint az egészségügyi dolgozóknak fizetett hálapénz elkerülhetetlen az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt.

Az emberek hajlandók fizetni a több vagy jobb ellátás reményében, vagy ha úgy érzi, nem kapja meg azt az ellátást, ami várakozásainak megfelel. A „mi jár”, valamint az „extra, több vagy jobb” azonban Magyarországon továbbra is homályos fogalmak. Ez pedig teret ad a hálapénz elterjedésének – vonják le a következtetést a kutatók.

Akik szerint a hálapénz létének megértéséhez látni kell azt is, hogy a jelenséggel szemben tanúsított elfogadó magatartás vajon egészségügy-specifikus jelenség, illetve mennyiben különbözik a gazdaság egyéb területén tapasztalt korrupció, „feketézés” megítélésétől. Ettől függ ugyanis, hogy az egészségügyi reformok elégségesek-e a hálapénz megszüntetéséhez.

A hálapénz ellen irányuló egészségpolitikai kezdeményezések – amelyek általában megmaradtak a szlogenek szintjén – nem vezettek sikerre. A paraszolvencia ma is egészségügyi rendszerünk meghatározó eleme.A tanulmány szerzői mindebből arra következtetnek, hogy a hálapénz nem feltétlenül a szocialista rendszer maradványa, sokkal inkább az  egészségügyi rendszerünk terméke. Így gyökeres változás a paraszolvenciát illetően nem várható az egészségügyi rendszer egészét érintő változások nélkül.

Erre viszont nagyon is szükség lenne, mert például a Rezidens Szövetség felmérése szerint az alacsony fizetés mellett a munkaterhelés és a rossz munkakörülmények, valamint a hálapénz tartja leginkább külföldön a magyar orvosokat. Ez utóbbiról a friss diplomás orvosok 90 százaléka akár szerződésben is lemondana, annyira idegenkedik tőle. Jelenleg ugyanakkor mindössze 15 százalékuk utasítja el teljességgel a paraszolvenciát.

A 2009-es egészségfelmérés szerint pedig még ennél is jóval többet, 680 milliárdot. A hálapénzről készült felmérések egyike azt mutatta, hogy 2008-ban átlagosan havi 4300 forint vándorolt fehér köpenyek zsebébe.

Egy másik kutatás, amely két évvel ezt követően készült, fejenként évente majdnem 10 ezer forintra tette a kifizetett hálapénz összegét.

A 2009-es egészségfelmérés szerint pedig még ennél is jóval többet, 680 milliárdot. A hálapénzről készült felmérések egyike azt mutatta, hogy 2008-ban átlagosan havi 4300 forint vándorolt fehér köpenyek zsebébe.

Egy másik kutatás, amely két évvel ezt követően készült, fejenként évente majdnem 10 ezer forintra tette a kifizetett hálapénz összegét. -->