Olimpia: Nem csodafegyver, de azért megéri
Az angol jegybak májusban kiadott prognózisában úgy számol, hogy az olimpia következtében a brit gazdaság teljesítménye 0,2 százalékponttal lesz majd nagyobb a harmadik negyedévben, mint lett volna a játékok nélkül. A londoni központú IHS gazdasági elemzőintézet 0,3 százalékpontos plusszal számol, és még ennél is optimistábbak az amerikai óriásbank, a Goldman Sachs szakértői, akik szerint 0,3–0,4 százalékponttal növelheti a sportesemény a szigetország gazdaságának teljesítményét július és szeptember között.
A bővülés két fő tényezőre, az olimpiához kapcsolódó állami kiadásokra és a turizmusra vezethető vissza. Bár az építőipar júliusban már „nem játszik” – a létesítmények már készen állnak –, természetesen marad még bőven elkölteni való pénz a játékok előtti hetekben és az esemény alatt is. Az esemény lebonyolításáért felelős londoni bizottság, a Locog összesen mintegy kétmilliárd fontos büdzsével rendelkezik – ez a negyedévnyi brit GDP mintegy 0,5 százaléka –, ennek több mint a felét pedig a harmadik negyedévben fogja kiadni.
Az olimpia megrendezésének teljes, több évre elnyúló költsége egyébként a korábban becsült kilencmilliárd font helyett 8,5 milliárd font lesz a Goldman Sachs július közepén kiadott tanulmánya szerint – ez az éves brit gazdasági teljesítmény 0,55 százalékát teszi ki –, aminek kétharmadát a központi kormány, csaknem negyedét a nemzeti lottócég, egytizedét pedig London városa állja.
Igaz, idővel komoly bevételekhez is jut majd az állam: az olimpiára készült létesítmények és a hozzájuk kapcsolódó ingatlanok egy részének eladásával például a 8,5 milliárd fontos költség számottevő részét be lehet majd seperni. Más területeken pedig már azonnal csörögni fog a kassza: forgalomnövekedésre számíthatnak a szállodák, az éttermek, a kereskedők és egyéb szolgáltatók, a jegyeladásból származó bevételek pedig mintegy 0,1 százalékkal növelhetik a brit GDP-t.
Szintén pozitívum, hogy az olimpia már eddig is jótékonyan hatott a foglalkoztatottságra. A brit statisztikai hivatal adatai szerint a munkanélküliek száma 65 ezerrel 2,58 millióra – 8,1 százalékra – csökkent a március–május közötti időszakra, a legnagyobb javulást pedig Londonban regisztrálták. Az intézet szerint ez arra utal, hogy a felkészülés az olimpiára új munkahelyek sorát teremtette.
A jó hírek azonban – legalábbis gazdasági szempontból – itt véget is érnek: az olimpia végeztével ugyanis a gazdaság visszatér majd a normál kerékvágásba, ahogy ez az elmúlt évtizedekben is történt. A játékok előtt és idején jelentkező bevételek ugyanis értelemszerűen egyszeriek, az állami és a fogyasztói kiadások még a szokásos szint alá is eshetnek a negyedik negyedévben a korábbi nagy költekezések miatt, azaz a negyedik negyedéves GDP-adat – feltételezve a külső körülmények állandóságát – valószínűleg rosszabb lesz majd a harmadik negyedévesnél. Turizmus és befektetések szempontjából szintén nem valószínű, hogy jelentősebb hosszú távú pozitív hozadéka lesz az olimpiának. Igaz, e mögött az a prózai ok áll, hogy Londont „már nem kell felfedezni”, azaz a város régóta a világ egyik legismertebb turisztikai és befektetési célpontjának számít.
Azt, hogy a londoni olimpia önmagában nyereséges vagy veszteséges lesz, a Goldman Sachs szerint egyelőre nem lehet megítélni. Míg a ’72-es müncheni és a ’76-os montreáli játékok jelentős mínuszt hoztak össze, addig a ’84-es Los Angeles-i, a ’92-es barcelonai és a ’96-os atlantai játékok profitot termeltek. „De ha a házigazdaszerephez kapcsolódó összes költséget figyelembe vesszük, akkor megkérdőjelezhető az is, képes-e egy olimpia valaha is valódi profitot termelni” – jegyzik meg elemzésükben.
Ami összességében a kézzelfogható makrogazdasági hatásokat illeti, egyes elemzők szerint a játékok túl vannak misztifikálva. „Az olimpiák gazdasági szemszögből nem túl nagy dobások. A gazdaság inkább olyan dolgokról szól, mint az autó- és acélgyártás vagy éppen az irodai munkák” – mondta a Guardiannek Stefan Szymanski sportközgazdász.
Ez persze nem jelenti azt, hogy – tágabb gazdasági és társadalmi értelemben – ne lenne hosszú távú haszna egy olimpiának. Az társadalmilag már önmagában előnyös, hogy egy város élete egy hónapig teljes egészében a sport körül forog, hiszen ez a későbbiekben még egészségesebb életmódra szoktathatja az ottlakókat is. Ezt a célt szolgálhatják a játékokra felhúzott sportlétesítmények is, amelyek jelentős része London tervei szerint az olimpia után is használatban marad majd.
Megújul Kelet-London
Az olimpia társadalmi hasznát jelzi az is, hogy London mintegy 15 milliárd dollárt fordít az olimpiai park létrehozására és Kelet-London rehabilitációjára. A beruházással a városrész teljesen megújul, a hidak, közművek felújítására és a közlekedési hálózat fejlesztésére is sor kerül, derül ki a PwC elemzéséből.Már arra is kész tervek vannak, hogy az olimpiai falu a versenyt követően elegáns lakóparkként szolgál majd: a benne lévő lakások részben állami, részben magánszemélyek tulajdonába kerülhetnek.
Az olimpiához közvetlenül nem kötődő úthálózat-fejlesztési beruházások mintegy nyolcmilliárd dollárt tesznek ki: ide tartozik például egy fontos elkerülő autópálya kiépítése London körül, amelyet teljes egészében magántőkéből, PPP-beruházás formájában valósít meg a város.
Már arra is kész tervek vannak, hogy az olimpiai falu a versenyt követően elegáns lakóparkként szolgál majd: a benne lévő lakások részben állami, részben magánszemélyek tulajdonába kerülhetnek.
Az olimpiához közvetlenül nem kötődő úthálózat-fejlesztési beruházások mintegy nyolcmilliárd dollárt tesznek ki: ide tartozik például egy fontos elkerülő autópálya kiépítése London körül, amelyet teljes egészében magántőkéből, PPP-beruházás formájában valósít meg a város. Sokkoló brit GDP-adatok Az olimpia élénkítő hatására nagyon szüksége lenne a brit gazdaságnak, amely a második negyedévben a vártnál lényegesen nagyobb mértékben, 0,7 százalékkal zsugorodott az előző három hónaphoz képest. Ez volt sorrendben a harmadik negyedév, amelyben a brit GDP csökkent: a tavalyi utolsó három hónapban 0,4, az idei év elején pedig 0,3 százalékos visszaesést regisztráltak negyedéves szinten.
A helyi elemzők által sokkolónak és katasztrofálisnak minősített adat csak részben vezethető vissza a rossz időre, valamint II. Erzsébet királynő gyémántjubileuma miatti extra szabadnapra; azért a kormány keményvonalas megszorító politikája és az eurózóna válságának begyűrűző hatása is felelőssé tehető. David Cameron miniszterelnök maga is nagy csalódásnak nevezte a második negyedéves adatokat, de reményét fejezte ki, hogy az olimpia új befektetések és üzletek megkötésére teremt majd lehetőséget. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.