Roma integráció - sokat segíthet az oktatás
„Mi is, akik a tanárjelöltjeinkkel napi kapcsolatban vagyunk, azt tapasztaljuk, hogy ők sem mentesek az előítéletektől, de azt gondoljuk, hogy e mögött tájékozatlanság rejlik”- hangsúlyozta Farkas Julianna Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Kereskedelmi- Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi kara Pedagógiai Intézetének vezetője, főiskolai tanár, a konferencia szervezője. Farkas Julianna a Roma Sajtóközpont (RSK) kérdésére elmondta: ahol a tanárjelöltjeik gyakorolnak viszonylag magas a roma hallgatók aránya, így elkerülhetetlen lesz a munkájuk során, hogy szembesüljek romákat érintő problémákkal.
Ezért - magyarázta a főiskolai tanár - a BGF-ben létrehoztak egy „Felzárkóztatás” elnevezésű tantárgyat, hogy be tudják mutatni milyen problémákkal küzdenek adott esetben a roma tanulók, illetve eszközt kívánnak nyújtani azok hatékony kezelésére, közben pedig a romák múltjával és jelenével is megismertetik a tanárjelöltjeiket.
Egy másik előadó, Makrai Klára, a Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány elnöke fogyatékos és állami nevelésből kikerült fiatalokkal foglalkozik. Szerinte a legnagyobb probléma maga az állami nevelés, mert az ott felnőtt fiatalok többek között potenciális hajléktalanok. Emellett a roma lét már kilátástalanná teszi a fiatalok helyzetét, akik sokszor speciális, fogyatékos iskolát végeznek, és bár bekerülésükkor még nem voltak azok, mikor kijönnek az iskolából már olyan mentális képességet mutatnak, mintha ténylegesen értelmi sérültek lennének – sorolta tapasztalatait a gyakorlati szakember. Szerinte ilyenkor már nagyon kis lépésekben lehet segíteni a fiatalokat, hogy később meg tudjanak állni a saját lábukon, amire már nincs lehetőség az iskola rendszerű képzésben.
Derdák Tibor, a zömmel romákat oktató sajókazai dr. Ámbédkar gimnázium igazgatója elmondta, hogy munkájukat technikailag egy etnikai gettóban végzik, és céljuk, hogy minél több romát érettségihez juttassanak, hogy ezzel is növeljék a munkaerő-piaci esélyeiket. Megemlítette, hogy tanulóik között nemcsak tizenévesek, hanem harminc és negyven éves felnőttek is vannak.
A sajókazai telepen körülbelül mintegy ezer ember él, közülük összesen kettőnek van érettségije, és ez a gimnázium igazgatója szerint azért is lehet így, mert már az is nehézséget jelent a diákoknak, hogy leüljenek otthon egy üres sarokba tanulni.
Derdák Tibor az RSK-nak elmondta: azt tapasztalták, hogy komoly életforma váltásokon mennek keresztül azok a roma családok, ahol valaki a gimnáziumban tanul. „Megértik, hogy lehetőségük lehet kilépni abból, amiben most élnek”- mondta az igazgató.
„A kirekesztést bárki meg tudja érteni, ha mondjuk felül egy vonatra és elmegy például a kerepesi cigánytelepre”- reagált Mendi Rózsa pszichológus, aki arról beszélt, hogy szerinte gyakorlatilag olyan létbe van taszítva egy nagyszámú csoport, ami emberhez már régen nem méltó. A szakember szerint egy ilyen helyzetben két ember között már olyan nagy szakadék lehet, amelyben már nincsenek találkozási, csak elkerülési pontok.
A pszichológus szerint a sikeres integrációhoz nem csak egy jó minőségű iskola, képzett pedagógusok, hanem a településen élő vezetők és a nem roma szülők pozitív hozzáállása, támogatása és elfogadása is szükséges. Ha bármelyik tényező hiányzik, már kétséges az eredmény – figyelmeztetett a szakember a hatékonyságot veszélyeztető csapdára.
