Sokkoló visszaélések

A gazdasági bűnözés a válság idején még jobban elterjed a vállalati szférában is

Felmérés. Sokkoló méreteket öltött a korrupció Magyarországon – derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) legfrissebb jelentéséből. Az üzleti életben ez a leggyakoribb visszaélésfajta, a megkérdezett cégeknél felfedett gazdasági bűncselekmények 81 százaléka kötődött korrupcióhoz, ez meghaladja a közép-európai és a világátlagot. Az elmúlt egy évben a hazai vállalatok 30 százalékát érte egy vagy több gazdasági bűncselekmény, a vesztegetés mellett lopás, pénzmosás, adatlopás, számviteli adatokkal való visszaélés, az elkövetők túlnyomórészt belső emberek voltak. A vállalatok 13 százalékának 180 millió forintot meghaladó kára származott a visszaélésekből, és 25 százalékuk vesztesége meghaladta a 90 millió forintot.

A PwC már egy évtizede kétévente készít átfogó felmérést a gazdasági bűnözés természetéről és hatásairól. A tanulmány ezúttal kifejezetten a válság időszakára, az elmúlt egy évre összpontosított. A kérdésekre 54 ország több mint háromezer vállalatától vártak választ. Hazánkban mintegy ezer piacvezető céget kerestek meg, közülük ötvenhárom élt a válaszadási lehetőséggel. Ez akár jelzés lehet arra, hogy a vállalkozások kevésbe törődnek e kérdéssel, de talán helyénvalóbb feltételezni, éppen a válság miatt sokkal fontosabb feladatok kötötték le őket.

A globális receszszió jelentős hatást gyakorolt a cégek többségére. A hazai vállalkozások 62 százalékánál következett be pénzügyi visszaesés az elmúlt egy esztendőben. A gazdasági helyzetre tekintettel globálisan a válaszadók 38 százaléka vélekedett úgy, hogy cégét a korábbinál jobban veszélyeztetik a gazdasági bűncselekmények.

A dokumentum rámutat: a munkahelyféltés és az a felfogás, hogy a versenytársak megvesztegetéssel jutnak megbízáshoz, a vállalatokat arra kényszeríti, csalással érvényesüljenek, hiszen „megengedett”. Az elkövetők nagy része legalábbis ezzel próbálja igazolni tettét. E szemlélet következetes gyakorlatával Magyarország 86 százalékos aránynyal vezető pozíciót vívott ki magának, meghaladva Kelet-Közép-Európa átlagát, ahol ez az arány 58 százalék, szemben a globális 35 százalékos szinttel.

Elgondolkodtató, hogy a vállalkozások – annak ellenére, hogy érzik a nagyobb fenyegetettséget – alig fordítanak gondot a kockázatfelmérésekre, ellenőrzésekre. A visszaélések 38 százalékát a véletlennek köszönhetően vagy a vezetőség hatáskörén kívül eső módon tárták fel, ilyen-olyan bejelentések alapján, nem pedig a hivatalos, az e célra szolgáló rendszeren keresztül. A magyar cégek 85 százaléka például nem változtatott a korábbi állapotokhoz képest a bűncselekményekre fókuszáló kockázatfelmérések gyakoriságán, illetve 43 százalékuk egyáltalán nem végzett ilyen vizsgálatot a visszaélések kiszűrésére az elmúlt egy esztendőben.

A gazdasági bűnözés áldozatául esett cégek 56 százaléka szerint a bűnelkövetések jelentősen befolyásolják a dolgozói morált. A válaszadók 50 százalékának megromlottak üzleti kapcsolataik, kisebb hányaduk úgy vélte, a vállalat hírnevén esett csorba. Belső bűnelkövetők esetében a magyar cégek elsősorban elbocsátással szankcionálták a visszaélést, kisebb hányaduk polgári vagy büntetőeljárást is kezdeményezett.

A jövőt illetően a vállalkozások optimisták, így a magyar cégek túlnyomó többsége valószínűtlennek tartja, hogy a következő esztendőben gazdasági bűncselekmény áldozata lehet. A korábbi felméresek alapján azonban elmondható, hogy e várakozások nem igazolódnak be. KK

Ugyanakkor a felmérés és a tapasztalataik alapján az is megállapítható, hogy – az egyértelmű és alkalmazott etikai kódexszel párhuzamosan működő compliance programot is támogató – vállalati kultúra az, ami a hatékony csalásmegelőző program igazi alapját képezi.

Ugyanakkor a felmérés és a tapasztalataik alapján az is megállapítható, hogy – az egyértelmű és alkalmazott etikai kódexszel párhuzamosan működő compliance programot is támogató – vállalati kultúra az, ami a hatékony csalásmegelőző program igazi alapját képezi. Profitálnak A compliance a vállalatok etikus és jogszerű működésére vonatkozó szabályok betartásáért és betartatásáért felelős terület. A jelentős nemzetközi és magyar vállalatok egy része évek óta kulcsfontosságúnak tartja alkalmazását.

A cégek szociális szerepvállalása és társadalmi értéktudatossága növeli a compliance-t használó technikákat, s azon cégek számát, amelyek számára kiemelten fontos a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és az átláthatóság. EBRD: pedig megtérül a befektetés Tizedik alkalommal rendezte meg a Transparency International a Vállalati Támogatói Fórumot. A tegnapi budapesti tanácskozáson a szervezettel együttműködő vállalatok – az Ernst and Young, az E-On, a GSK, a Pannon, Pfizer, Antalis és a Sciamus – osztották meg szakmai tapasztalataikat egymással és nemzetközileg elismert szakemberekkel.

A középpontban a korrupciómentes és az átláthatóság követelményeinek megfelelő belső vállalati „compliance” rendszerek kialakítása és működtetése állt.

Az esemény vendége, az EBRD „compliance” részlegének vezetője, Enery Quinones az eseményen kiemelte a prevenció fontosságát. Szerinte a lehetséges kockázatok feltérképezése és megelőzése a projektek folyamán nemcsak jelentős összegeket takarít meg, de később felmerülő veszélyforrások lehetőségeit is csökkenti. Enery hangsúlyozta: a korrupció elleni befektetés olyan vállalatvezetési módszer és befektetés, ami megtérül.

-->