Sólyom: a romák "agyon vannak kutatva"

Közhely, de igaz: a válság miatt a tolerancia, a társadalmi szolidaritás háttérbe szorult, a kirekesztettek még kirekesztettebbé váltak, a szegények még szegényebbek lettek.

Az Európai Unió tagállamaiban 79 millió ember, az állampolgárok 16 százaléka él szegénységben, köztük 19 millió gyermek. A munkanélküliek 40 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, közöttük ott van az 520-650 ezresre becsült magyarországi cigányság jelentős része is.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint a magyarországi cigányok között 30-40 százalékos a munkanélküliségi ráta, 60 százalékuk gazdasági és társadalmi szempontból is hátrányos helyzetű térségekben, a legrosszabb infrastruktúrájú kistelepüléseken él. Emellett etnikai hovatartozásuk miatt az élet számos területén éri őket hátrányos megkülönböztetés.

„A többség együttérzése és értelmes munka is kell a romák beilleszkedéséhez. A gyerekek puszta összeültetése egy osztályba nem old meg semmit” – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök egy budapesti konferencián, amelyen felszólalt Vladimir Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa is.

Az államfő bírálta az eddig javasolt, szerinte túl általánosan megfogalmazott elképzeléseket a romák integrációjára. „A romák agyon vannak kutatva. Voltam olyan cigány településen, amelyet több mint egy évtizede megszálltak a szociológusok” – fogalmazott Sólyom László. Hozzátette: a kisebbségnek követnie kell az ország jogi és erkölcsi normáit.

Vladimir Spidla európai esélyegyenlőségi biztos udvariasan elárulta: azért választották Magyarországot a tanácskozás helyszínéül, mert itt már hosszú idő óta próbálnak javítani a roma népesség rossz helyzetén. „Tragikus látni gyermekek millióit és fiatalokat, hogy gettókban, telepeken nőnek fel, tönkremennek a terveik” – fogalmazott. Vladimir Spidla szerint a megoldásokhoz közösen kell, uniós, országos, regionális és helyi szinten is tárgyalni, így sikerülhet túllépni a rossz körülményeken és az előítéleteken.

„Magyarországnak határozott programja van a romák integrációjára, és más közép-európai országoknál talán előrébb tart a kezdeményezések tekintetében” – közölte Bajnai Gordon miniszterelnök. Hangsúlyozta: a szegregáció ellen tett lépések ügyében sokan, sokat tanulhatnának Magyarországtól. A kormányfő megismételte korábbi kijelentését, mely szerint a következő 10-15 év legfontosabb politikai ügye Magyarországon a romák integrációja. „Ha nem tudjuk a lakosság hat százalékát kitevő roma népességet integrálni az oktatás, a szociális ellátás, a munkavállalás, az adófizetés, a nyugdíjjárulék fizetés világába, akkor a magyar társadalom folyamatai is fenntarthatatlanok” – hangsúlyozta.
Kállai Ernő szerint viszont nem szavakra, hanem megvalósítható programokra és cselekedetekre van szükség romaügyben. „A rendszerváltás óta érdemi lépés nem történt. Tudják-e önök, hogy egy szegregálódott iskolából kikerülőknek mi lesz a sorsuk? Munkanélküliek lesznek, vagy börtönbe kerülnek” – szögezte le a kisebbségi ombudsman.

Nem felejtik Molnár gumikalapácsát

Pertársaságot alakított tegnap több száz szendrőládi roma nő, valamint több civil szervezet: a társaság kártérítési igényt jelent be Edelény fideszes polgármesterével, Molnár Oszkárral szemben a politikus cigánysággal kapcsolatos kijelentései miatt. Több párt és civil szerveződés is ragaszkodik az edelényi politikus lemondásához. A közéletből való távozását követeli például a Demokratikus Hálózat is, amely október 15-én tiltakozó demonstrációt tart a Fidesz budapesti székházánál.