Szigorítást is hozhat a veronai tragédia

A héten Palkovics László oktatási államtitkár arról beszélt, hogy felül kell vizsgálni a buszos utaztatások rendjét. Felvetette annak a lehetőségét, hogy az iskolai kirándulások alkalmával 22 óra és reggel 6 óra között nem közlekedhetnének a buszok. További terv, hogy az utazások szervezését közvetlenül az iskolák hatáskörébe adják, és az a jármű, amelyben 7 gyermeknél több ül, minősüljön iskolabusszá.

„Megdöbbentő, megrázó baleset történt, nehéz ilyen helyzetben objektíven tekinteni a történtekre – mondta Pencz Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének személyszállítási társelnöke. – Mégis azt kell mondanom, hogy minden hazánkban forgalomba helyezett és hatósági vizsgával rendelkező autóbusznak – típustól és életkortól függetlenül – nagyon komoly műszaki követelményeknek kell megfelelniük. Ez a szabályozás EU-szerte egységes, hazánkban is szigorú és jó. Ha azonban egy baleset közvetlen körülményeinek feltárása, illetve a balesethez vezető okok vizsgálata lezárult, és hiányosságra derül fény, akkor valóban indokolt akár a további szigorítás is.”

Az iskolabusz kategóriába sorolt járműben – a buszra kihelyezett táblán túl – minden ülésen biztonsági övnek kell lennie, a 135 centinél alacsonyabb utasoknak gyermekülésben kell ülniük, és minden utasnak szükséges az ülőhely. A szabály 2009-es bevezetésének terve ellen az állami Volán­társaságok is tiltakoztak, így végül kompromisszumként megszületett a „meghatározott külön célú menetrend szerinti személyszállítás” fogalma, amelynek eredményeként a fenti eszközök beszerelése nélkül is lehet gyermekeket szállítani.

A biztonsági övek utólagos beszereltetése, illetve a megfelelő számú gyermekülés megvásárlása kigazdálkodhatatlan az alacsony kilométerdíjak miatt – nem véletlenül tiltakoznak ellene a vállalkozók. Sajnos a buszrendeléseknél még mindig az egyik fő szempont a szolgáltatás ára, a megrendelő ezen spórol – erősíti meg Pencz Zoltán. A szakember szerint ez sok esetben a minőséget és a cég megbízhatóságát is háttérbe szorítja. Amíg az üzemanyag, vagy külföldi utak esetén a gépkocsivezető napidíja, az útdíj és az ehhez hasonló fix költségek egységesek, az egyetlen, amin versenyelőnyt szerezhet egy cég, a kilométerár. Könnyű levezetni, hogy egy 10 millióból megvásárolt busz árának kitermelése alacsonyabb kilométerdíjjal is hamarabb lehetséges, mint egy 100 millió forintos új járműé – tette hozzá a szakember. – A differencia akár 20 százalék is lehet, ami már több százezer forintra rúghat egy 4000-5000 kilométeres túránál. A tapasztalat az, hogy hiába így kéne, a megrendelők sosem szakmai szemmel választanak, számukra egy kétéves luxusbusz pont ugyanolyannak tűnik, mint mondjuk egy 15 éves márkatársa, ha az szépen csillog, van benne mosdó, DVD és hifi, vagy kávéfőző, pedig ez csak a felszín.

„Jelentős a különbség nemcsak a kényelem, a biztonság szempontjából is. Előbbiben szériatartozékként már olyan aktív vezetéstámogató rendszerek vannak, mint a vészfékasszisztens, ami figyelmeztetést ad, és akár fékezi is az autóbuszt, vagy a sávtartó asszisztens, amely nagy sebességnél, index nélküli sávelhagyás esetén figyelmezteti a sofőrt, megelőzve ezzel például az elalvásos baleseteket.”

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy egy 15 éves autóbusz passzív biztonsági rendszerei vagy a fékberendezése kevesebbet tudna, mint az újabb modelleké, de az aktív rendszereknek köszönhetően egy ütközéses balesetnél drasztikusan csökkenhet a halálos kimenetel esélye. A veronai baleset is másként alakult volna, ha egy új autóbuszban ül a csoport.

Ugyanakkor az is tény, hogy ezekből a buszokból nagyon kevés van az országban, és azok is a magánvállalkozók tulajdonában vannak, akiktől – a magasabb ár miatt – a prémiumkategóriás külföldi turistacsoportok rendelik meg a járműveket. Az MKFE társelnöke úgy véli, hogy a tudatosabb megrendelői magatartást kell erősíteni. Szerinte az éjszakai vezetési tilalom bevezetése például nem indokolt, hiszen a balesetek többsége eddig nem éjszaka történt.

Elaludt vagy rosszul lett a sofőr?

Továbbra sincs hivatalos szakértői vélemény arról, hogy mi okozhatta a múlt pénteken Verona mellett egy autópályahíd pillérjének csapódó, majd teljesen kiégő diákokat szállító autóbusz tragédiáját. A 16 halálos áldozatot követelő tragédiát vizsgáló olasz hatóságok – erről Óberling József ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályvezetője nyilatkozott az M1-nek – egyelőre nem találtak értékelhető nyomokat, de az eddigi vizsgálat egy esetleges durrdefekt vagy műszaki hiba lehetőségét nem igazolta. Az olasz rendőrség szerint jelenleg a legvalószínűbb, hogy a sofőr hibája vagy rosszulléte lehetett a baleset kiváltó oka.