Szinte semmi pénz nincs a temetésekre

A biztosítótársaság kutatása szerint a lakosság négyötödének okozna anyagi problémát a búcsúztatás költségeinek teljes körű finanszírozása. A válaszadók 12 százaléka egyáltalán nem tudna pénzt fordítani erre a célra. Főként a falun élők számára jelentene nagy terhet, akik az országos átlagnál nagyobb arányban (50 százalék) gondolják úgy, hogy a temetkezés költségeiről mindenkinek saját magának kéne gondoskodni.
 
Első alkalommal publikálta a CIG Pannónia a Kegyeleti Indexet, amelynek értéke 2,6, amit azt fejezi ki, hogy egy magyarországi temetkezés átlagos költsége 2,6-szorosa az öregségi nyugdíj átlagának. A Kegyeleti Index a temetkezés módjától függően nagy változatosságot mutat: koporsós temetés esetén az index országos értéke 3,2, hamvasztásos temetésnél pedig 2,1. Földrajzilag is jelentősek az eltérések: a Közép-Magyarországi régióban több mint 1 havi átlagnyugdíjjal magasabbak a koporsós temetkezés költségei, mint a Dél-Dunántúlon.

A Kegyeleti Indexhez kapcsolódóan a CIG Pannónia kutatást is készíttetett, amely szerint a lakosság többsége tisztában van azzal, hogy milyen nagyságrendű kiadással jár a temetkezés. A megkérdezettek közel kétharmada (61 százalék) gondolja, hogy annak költsége meghaladja a 250 ezer forintot. A válaszadók 80 százalékának okozna anyagi problémát, ha egy közeli hozzátartozója gyászszertartásáról neki kéne gondoskodni.
 
Megoszlanak arról a vélemények, hogy kinek kell a búcsúztatáshoz szükséges anyagi feltételeket biztosítania. Bár a legtöbb válaszadó (62 százalék) a közeli hozzátartozók felelősségének tartja, 46 százalék szerint erről mindenkinek saját magának is kellene gondoskodni, hogy a rokonoknak ne okozzon anyagi problémát. Ez a vélekedés főként az idősebb, 50-75 éves korosztály (54 százalék) és a falusiak (50 százalék) körében magas.

A magyarok 12 százalékának nem lenne pénze arra, hogy hozzátartozója temetkezéséről gondoskodjon. A válaszadók közel 70 százaléka az anyagi lehetőségének megfelelő, ésszerű árakra törekedne ebben az estben. Csupán 5 százalék válaszolta azt, hogy a lehető legolcsóbb megoldásokat választaná. Csekély azoknak az aránya is (6 százalék), akik akár anyagi lehetőségeiknél is nagyobb terhet vállalnának. Utóbbi csoportban felülreprezentáltak a falun és vidéki városokban élők, valamint a 30 és 49 év közöttiek.
 
A válaszadók 43 százaléka nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy halála esetén hogyan adják meg számára a végtisztességét. A válaszadók negyede viszont aggódik emiatt: 7 százalék nem tudja, ki gondoskodik a temetéséről, 18 százalék pedig tart attól, hogy hozzátartozói nem tudják finanszírozni a költségeket.
 
Jóval többen aggódnak amiatt, hogy váratlan haláluk esetén milyen anyagi körülmények között élnek majd szeretteik (38 százalék). E csoporton belül jelentős arányt képviselnek azok (a csoport egyharmada), akik adósságot is hagynak szeretteikre. A válaszadók csupán 11 százaléka gondolja úgy, hogy megfelelően gondoskodott hozzátartozói anyagi biztonságáról. E csoport kétharmada életbiztosítást kötött, 50 százalékuk megtakarítást és szintén 50 százalékuk ingatlant hagyna örököseire.