Terjedő tunéziai félelmek

lázongások. A tunéziai válság átterjedésének lehetősége az észak-afrikai és közel-keleti arab államokra egyáltalán nem elhanyagolható – állítják elemzők a Tunéziát 23 éve irányító Ben Ali államfő távozásáig elvezető zavargások kapcsán. „Azt igen nehéz előre jelezni – ha egyáltalán erre sor kerül –, hogy konkrétan mely országokban törhetnek ki a tunéziaihoz hasonló események. Egy hónappal ezelőtt ugyanis még senki sem gondolta, hogy idáig fajulnak a dolgok Tunéziában” – emelte ki a Bloombergnek Amr Hamzawy, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány bejrúti kutatója.

Tunéziában azután kezdődtek meg a zavargások, hogy egy fiatal férfi felgyújtotta magát tiltakozásul amiatt, hogy a rendőrök elkobozták az engedély nélkül árult zöldségeit, gyümölcseit. A férfi egyetemet végzett, de nem talált munkát, ezért lett piaci árus. Esete jól példázza az ország gazdasági helyzetét. A munkanélküliek aránya 13,2 százalék, azonban az egyetemet végzettek körében túl is lépi a 15 százalékot. A magas állástalansági ráta mellett az utóbbi hetekben egekbe szökő élelmiszerárak állnak a tiltakozási hullám mögött, ehhez párosult a tekintélyelvű rezsim elnyomó rendszerével, korrupciójával, illetve nepotizmusával szembeni elégedetlenség is.

Az élelmiszerek világpiaci árának szárnyalása miatt megugró megélhetési költségek, illetve a magas – különösen a fiatalokat érintő – munkanélküliségi ráta a térség többi arab országára is jellemző, ahol Tunéziához hasonlóan tekintélyelvű rezsimek vannak hatalmon. (Az Economist Intelligence Unit tavaly decemberi felmérése Libanonon és Irakon kívül az összes arab országot tekintélyelvű rezsimnek sorolta be.) A Transparency International korrupciós indexében Egyiptom, Algéria és Líbia pedig jóval rosszabb helyezést kapott, mint Tunézia, amely a 65. helyen szerepel.

Tunézia több szomszédja most arra törekszik, hogy lehetőség szerint megelőzze a zavargásokat. Jordánia és Líbia hatóságilag csökkentette az alapvető élelmiszerek árait, míg Egyiptom már októberben bejelentette, hogy mintegy 600 millió dollárnyi szubvenciót vezet be a növekvő élelmiszerárak kompenzálására. Szíria vasárnap jelentette be, hogy megduplázza a kétmilliónyi állami alkalmazottnak járó fűtési támogatást. Algériában is komoly elégedetlenséget okoznak a növekvő élelmiszerárak, januárban hárman haltak meg a rendőrséggel való összecsapásokban.

A tunéziai zavargások természetesen nyomot hagytak az ország tőkepiacán is. A tőzsdeindex a múlt héten 12,7 százalékot esett, ez a legnagyobb zuhanás legalább egy évtizede óta. A tunéziai állampapírok CDS-felára pedig 61 bázisponttal, 184-re nőtt. Emellett a Fitch Ratings negatív figyelőlistára helyezte az ország hosszú távú devizaadósi besorolását. A jelenlegi tunéziai BBB besorolás két szinttel áll a bóvli kategória felett.

A tunéziai események átterjedésének kockázata miatt a térség többi tőzsdeindexe is lefelé vette az irányt az utóbbi időben. Az egyiptomi EGX30 a minap egy százalékot esett, ez hat hete a legnagyobb veszteség. Az egyiptomi állampapírok CDS-felára pedig 22 bázisponttal, 269-re nőtt a múlt héten.

Járattörlések Magyarországon is

„Az idei évben először február 18-án indítottunk volna chartert Tunéziába, azonban az események miatt április elsejéig töröltük az összes oda irányuló járatunkat” – értesült a Világgazdaság Füri Mihálynétól, a Tunézia-specialista Kartago Tours ügyvezető igazgatójától. Közlése szerint ez összesen hat charter törlését jelenti: azok, akik ezekre az időpontokra foglaltak utazást, átfoglalhatnak egy április utáni időpontra, vagy egy másik desztinációra, vagy visszakapják a pénzüket. Mint mondta, az utóbbi hetekben érezhetően megnőtt azon ügyfeleik száma, akik érdeklődtek a tunéziai helyzetről, valamint néhányan már a charterek törlése előtt lemondták az útjukat. Mint ismeretes, a Külügyminisztérium egy január 12-i közleményében arra kérte a magyar állampolgárokat, hogy halasszák el tunéziai utazásukat a zavargások miatt. Az ottani események azonban egészen mostanáig nem érintették negatívan a hazai kiutaztatási piacot. „Ennek oka, hogy jelenleg egy szervezett magyar csoport sincs kint Tunéziában, és januárban nem is terveztek az irodák charterjáratokat az országba” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke. „A zavargások és az instabilitás elhúzódása a továbbiakban természetesen visszavetheti az észak-afrikai desztináció iránti keresletet” – tette hozzá.

Tunéziából sorra menekítik ki a turistákat a nemzetközi irodák is. A Thomas Cooknak például 1800 turista hazatérését kell megszerveznie. A turizmust ért károk különösen a magas munkanélküliségi adatok fényében jelentősek, mert bár a szektor csupán a GDP hét százalékát adja, az idegenforgalomban 350 ezren dolgoznak. VG

Lakosság: 10,6 millió

Egy főre jutó GDP: 9500 dollár*

Munkanélküliség: 13,2%

Államadósság: a GDP 49,5 százaléka

Infláció: 4,5%

* Vásárlóerő-paritáson mérve.

Forrás: CIA World Factbook, VG-gyűjtés

Lakosság: 10,6 millió

Egy főre jutó GDP: 9500 dollár*

Munkanélküliség: 13,2%

Államadósság: a GDP 49,5 százaléka

Infláció: 4,5%

* Vásárlóerő-paritáson mérve.

Forrás: CIA World Factbook, VG-gyűjtés-->