Történelmi csúcson a munkaerőhiány

A munkaerőhiány egyre nagyobb problémát jelent Magyarországon, már olyan súlyos a helyzet, hogy a vállalatok bővülését és a gazdaság növekedését is korlátozhatja. A KSH friss adatai szerint a harmadik negyedévben az egy évvel korábbi 30 ezerről új történelmi csúcsra, 41 ezerre nőtt a betöltetlen álláshelyek száma a versenyszférában. Ez persze csak egy része lehet a ténylegesen üres helyeknek, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége úgy kalkulál, hogy valójában 100–200 ezer körül lehet a betöltetlen állások száma.

Egészen 2013 végéig átlag 15 ezer körül mozgott az a szám, ahány helyre munkaerőt kerestek a KSH adatai alapján, azóta azonban egyre nehezebben találnak megfelelően képzett dolgozókat a cégek. Szakértők szerint egyre inkább hajlandók olyanokat is felvenni, akik nem felelnek meg a korábban szükségesnek tekintett felvételi követelményeknek.

A legégetőbb az informatikushiány. A versenyszférán belül az idei harmadik negyedévben is az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban volt a legmagasabb (3,4 százalék) a betöltetlen állásoknak az összes álláshelyhez viszonyított aránya, ami több mint másfélszerese a versenyszféra átlagának. (Szakmai szervezetek 20 ezer informatikust hiányolnak a piacról.) Ezt 3,1 százalékos aránnyal az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység követte.

A feldolgozóiparba sorolt vállalatok 16,3 ezer betöltésre váró álláshelyet jelentettek, ez az összes 2,4 százaléka volt. Az üres álláshelyek aránya kiugró a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása területén működő vállalkozásoknál, ahol 100-ból közel öt állás várt betöltésre, ezt a textília, ruházat, bőr és bőrtermékek gyártása ágazatcsoport követte, 3,8 százalékos aránnyal.

A feldolgozóipari cégek panaszkodnak leginkább a munkaerőhiányra: 70 százalékuk tekintette ezt a növekedése fő gátjának. A szolgáltatószektorban is egyre súlyosabb a probléma: a vállalatok több mint harmadának jelent gondot a munkaerőhiány.

A KSH a foglalkoztatási csoportokat vizsgálva arra jutott, hogy a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásoknál a legnagyobb az üres álláshelyek aránya. Nagyon nehéz ipari és építőipari dolgozókat találni, hiányoznak a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, de a szakképzettséget nem igénylő munkákhoz sincs ember. Az építőiparban a vállalatok több mint 40 százaléka panaszkodik munkaerőhiányra, ami különösen kedvezőtlen a lakásépítési hullám kezdeti fázisában.

Gépkezelők és bolti eladók kellenek

Szeptemberben a foglalkoztatók összesen 45 ezer üres álláshelyet jelentettek be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz (NFSZ), ezek 57,2 százalékának betöltéséhez igényeltek támogatást. A cégek többnyire alacsonyabb kvalifikációs igényű munkakörökre keresnek az NFSZ-en keresztül jelentkezőket, ezeknél van esély arra, hogy regisztrált álláskeresővel betölthetők. Az összes munkaerőigény 30 százaléka  Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár megyékből, illetve Budapestről érkezett, a két megyében ezeket jellemzően közfoglalkoztatottakkal kívánták betölteni. Szeptemberben összesen 141,6 ezer állást tartottak nyilván az NFSZ kirendeltségein, ebből a zárónapon 98 ezer még betöltetlen volt. A nem támogatott munkákra elsősorban mechanikai gépösszeszerelőket, bolti eladókat, egyéb termék-összeszerelőket, egyszerű ipari és egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúakat kerestek.