Újra itt a Szojuz aranykora - Moszkva az úr az űrben

Az amerikaiak leállították az űrsiklóprogramot, ami azt jelenti, hogy júliustól kizárólag az orosz űrkutatási hivatal rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel az állomásra szállíthatnák az űrhajósokat. Az európai fejlesztésű, személyzet nélküli ATV és a japán HTV szállítójárművek ugyanis felizzanak az atmoszférában, miután a rakományt leszállították az űrállomásra, így mostanra kizárólag az orosz Szojuz rendszert használhatják az európai űrhajósok. A Szojuz viszont nem alkalmas nagyméretű berendezések szállítására, mégis kénytelenek lesznek bevetni a július 8-a után, amikor az amerikai űrsiklók már nyugdíjukat töltik.

Moszkva számára ez nagy lehetőség, de amerikai oldalról sokan aggódnak az orosz űrjármű miatt. A több mint negyven éves Szojuz bármikor elromolhat, akkor pedig nem lesz űrhajó, ami asztronautákat szállítana – mondta az AP-nek John Glenn veterán űrhajós. A Szojuz 2003 óta utaztatja rendszeresen az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra és vissza, Szergek Krikaljov, a bajkonuri űrhajósképző vezetője pedig arra emlékeztet, hogy még egyszer sem hagyták cserben az állomás legénységét. Az orosz Űrkutatási Hivatal egyébként folyamatosan emelte a szállítás árát, jelenleg 58 millió dollárt fizet a NASA egy útért, ez az ár pedig 2014-től 63 millió dollárra emelkedik majd.

A NASA mindenesetre nem kifogásolja az árat, az amerikai űrkutatási hivatal szerint a szolgáltatás minőségéhez viszonyítva a tarifa nem túl magas. James Oberg, a NASA veterán tanácsadója úgy véli, nem kell az oroszoktól való túlzott függéstől tartani, hiszen az orosz űrhajósok éppúgy függenek az amerikai erőforrásoktól az Űrállomáson.

A Szojuzt alig módosították 1967-es bevezetése óta, igaz, a múlt évben tette meg első útját a teljes egészében digitális irányítású verzió, amely könnyebb és nagyobb rakományt szállíthat. Bár az űrhajósok két napig utaznak a szűk kapszulában, amíg elérik az Űrállomást, az asztronauták jó szívvel emlegetik a kis kabint, mert megbízhatónak tartják, és mert az indítás – furcsa mód – kevésbé megterhelő a számukra, mint egy űrsiklóban. Igaz, a landolás sokszor kemény, 2007-ben és 2008-ban szinte rakétaként csapódott be a Szojuz, nagyon magas G-terhelésnek kitéve az asztronautákat, de komolyabb sérülés nem történt.