Veszélyben az eurózóna
A megkérdezettek 50 százaléka úgy véli, hogy 2013-ra egy vagy akár több ország – Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország – is elhagyhatja az euróövezetet. Ezek az államok kényszerűségből, a mélyülő problémák és a növekvő eladósodottság miatt távoznának, s az első Görögország lehet. Ezen túlmenően még Németország kilépésére is lát esélyt a megkérdezettek harmada, ám Berlin önként hagyhatja el az EU jelenleg 16 országát tömörítő euró-csoportot. Ennek oka megítélésük szerint alighanem az lesz, hogy végleg megrendül a németek bizalma az eurózóna iránt.
A felmérés során rákérdeztek arra is, hogy számolnak-e a cég- és bankvezetők az övezet teljes összeomlásával. A megkérdezettek több mint 36 százaléka válaszolt igennel erre a kérdésre, mégpedig úgy, hogy legalább 25 százalékos esélyt lát ennek bekövetkeztére a következő három évben.
A világ üzleti köreiben egyre nő az aggodalom amiatt is, hogy az adósságproblémák szétzúzó ereje az euróövezetről átterjedhet a globális gazdaságra is. A G20 országcsoport esetleges fizetésképtelenségével kapcsolatban a válaszolók további legnagyobb esélyesként elsőre ismét egy eurózónatagot jelöltek meg, mégpedig Olaszországot. Utána Argentína, Törökország, Mexikó és Oroszország következne a sorban, majd az EU újabb meglepetéseként Nagy-Britannia.
A megkérdezettek 67 százaléka véli úgy, hogy a következő tizenkét hónapban folytatódik az euró gyengülése. Ennek nyomán – 80 százalék gondolja így – megerősödik az amerikai dollár szerepe, főleg azért, mert nincs más alternatíva, és így a következő három évben megmarad a világ domináns tartalékvalutájának is. Ugyanakkor 57 százalék számít a dollár gyengülésére öt éven belül. Tizenöt százalék feltételezi, hogy a kínai nemzeti valuta, a jüan tartalékvalutaként választási lehetőségként merülhet fel az euróval szemben öt éven belül, de csak 12 százalék helyettesítené a dollárt euróval. Emellett a Perzsa (Arab)-öböl országai, továbbá Tajvan és Hongkong a következő három éven belül felhagyna azzal, hogy a dollárhoz kösse saját nemzeti valutáját a megkérdezettek 40 százaléka szerint.
A kérdésekre adott válaszokból az RBC Capital Markets szakértői szerint nyilvánvalóan megjósolható a fokozódó növekedési egyensúlyhiány Európa és a világ többi része között. Ez még akkor is igaz, ha az Egyesült Államok gazdasági befolyása hanyatlik, legalábbis így véli a válaszolók több mint kétharmada. A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy az USA helyét a világgazdaságban egyre inkább Kína, Brazília és India veszi át a globális növekedés keresleti hatóerejeként. Egyidejűleg csak 38 százalék számít arra, hogy több lesz a friss tőke a következő két évben. Ezért a befektetésekért folyó verseny még kiélezettebbé válik. Ugyanakkor a súlyosan eladósodott országoknak példátlanul nagy öszszegekre lesz szükségük a mind hosszabb életű emberek eltartására, az infrastrukturális, energia- és éghajlati válságok kezeléséhez. A válaszolók 59 százaléka szerint egy újabb globális válság esetén a fejlett országoknak nem lenne megfelelő fiskális „tűzereje” gazdaságuk újraindításához.
„Kétségtelenül a tőkéért folyó akut verseny jelenti majd a legnagyobb kihívást a vállalatok és az egyes államok számára a következő néhány évben, s ehhez társulnak a környezeti problémák” – állapította meg a EIU-felmérés eredményeit értékelve Marc Harris, az RBC Globális Kutatóközpontjának egyik vezetője. Szerinte a jövőben elsősorban azok juthatnak tőkéhez/hitelhez, akik betartják a fiskális elveket és felveszik a harcot az infláció szellemével.
FT.com, Wall Street Journal, VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.