Több mint kétszáz orvosság esetében volt átmeneti termékhiány

Az elmúlt egy évben több mint kétszáz orvosság esetében volt átmeneti termékhiány – derül ki az Országos Gyógyszerészeti Intézet internetes tájékoztatójából. A vitaminoktól a fájdalomcsillapítókon át gyulladáscsökkentőkig a legkülönbözőbb készítményekről van szó. Legtöbbször gyártási probléma vagy a forgalmazás időleges szüneteltetése volt az ok, de előfordult beszerzési vagy szállítási probléma és üzleti szempont is. Az érintett gyógyszerek többségét lehetett másik, azonos hatóanyagú szerrel helyettesíteni, amikor nem, akkor egyedi importtal oldották meg a gyógyszerhiányt.

Az korántsem jellemző, hogy azért nem jutnak hozzá egy orvossághoz a betegek, mert a készítményt tömegesen vinnék külföldre parallel gyógyszer-kereskedelemmel foglalkozó cégek. Ennek ellenére a hatóságok úgy gondolták, megelőző intézkedésként csak a hazai igények kielégítése után teszik lehetővé az exportot.

Az egészségügyi salátatörvény tervezetéhez benyújtott egészségügyi bizottsági módosítás konkrétan így fogalmaz: a „gyógyszer kizárólag magyarországi egészségügyi szolgáltatónak adható tovább és nagykereskedelmi tevékenység keretében az országból nem vihető ki”. Az intézkedés nem vonatkozna az összes orvosságra, de a Weborvos egészségügyi szakportál értesülése szerint az érintett gyógyszerek között fontos asztmaellenes, véralvadásgátló készítmény, szklerózis multiplex- és daganatellenes orvosság is található.

A gyógyszerhatóságnak azt kell vizsgálnia az export korlátozására irányuló döntés meghozatala során, hogy a kivitel miatt fennáll-e gyógyszerellátási zavar kockázata. Ez bekövetkezhet akkor, ha nincs hasonló hatású gyógyszer a piacon, vagy, hogy a gyártó nem tud a már leszállítottnál több készítményt az ország számára biztosítani.

Az intézkedés tehát elsősorban a gyógyszerellátás biztonságát szolgálja, ugyanakkor kétségtelen, hogy alaposan megnehezíti a parallel gyógyszerexportot, amelyben Magyarország egyre vonzóbb beszerzési forrás. Nálunk ugyanis, a kormány megszorító intézkedései következtében, egyre olcsóbbak a gyógyszerek, dobozonkénti átlagos fogyasztói áruk tavaly alig haladta meg a kétezer forintot. Csak az úgynevezett vaklicittel eddig négy alkalommal összesen 1305 készítmény árát sikerült leszorítani, átlagosan 35 százalékkal, de volt példa csaknem 80 százalékos árcsökkentésre is. Számos orvosság Európában már Magyarországon a legolcsóbb, ám ha ezeket a termékhez legálisan hozzájutó nagykereskedők kiviszik az országból, nálunk jóval népesebb piacok igényeinek kielégítésére alkalmas volumenben, valóban előállhat gyógyszerhiány.

A kereskedelemi forma elnevezése onnan ered, hogy a gyártók és a hivatalos forgalmazók saját termékeik számára létrehozott disztribúciós hálózataival párhuzamos csatornákon keresztül értékesítik a parallelkereskedők az egyik országban olcsón megvásárolt, majd átcsomagolt gyógyszert ott, ahol azt jóval drágábban, jelentős haszonnal értékesíteni tudják.

A kereskedelemi forma elnevezése onnan ered, hogy a gyártók és a hivatalos forgalmazók saját termékeik számára létrehozott disztribúciós hálózataival párhuzamos csatornákon keresztül értékesítik a parallelkereskedők az egyik országban olcsón megvásárolt, majd átcsomagolt gyógyszert ott, ahol azt jóval drágábban, jelentős haszonnal értékesíteni tudják. -->