Megszűnik a banki erőfölény: magatartási kódex A-Z-ig

A cél, hogy a bankok a jövőben egyenrangú félként bánjanak majd ügyfeleikkel, minőségileg javuljon a tájékoztatás színvonala, érthetőbbek legyenek a magyarázatok, és többféle megoldási alternatívákat kapjanak majd a bajba jutott adósok, ha hitelezőjükhöz fordulnak segítségért. Aki pedig mostantól igényel lakáshitelt, számíthat rá, hogy alaposabban megvizsgálják valódi teherviselő képességét, és kiokítják a lehetőségek, illetve a kockázatok széles skálájából is.

A magyar lakossági hitelpiac 90 százalékát lefedő 13 nagybank szerdán írta alá a magatartási kódexet , azóta csatlakozott hozzájuk az Aegon Hitel, és jelezte szándékát az OTP csoporthoz tartozó Merkantil Bank, és Merkantil Car is. (A szerdai aláírók már akkor jelezték, a kódexben foglaltakat érvényesítik a leányvállalataik körében is.)

A pénzügyi felügyelet előrejelzése szerint rövid időn belül szignózza a többi hitelintézet, illetve minden lakossági hitelezéssel foglalkozó piaci szereplő. A dokumentum a hitelintézeti törvény szükséges módosításával, de legkésőbb december elsején lép hatályba, addig a bankok fenntartják az eredetileg szeptember végéig szóló egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó moratóriumot.

Mi van a kódexben?

A cél: átláthatóbb, és korrektebb viszonyokat teremteni a magyar hitelpiacon. Ehhez szükség van a jelenleg érvényes hitelintézeti törvény módosítására is, de szükség volt a bankok önmérsékletére is. A kódex 3 irányelv köré épül: transzparencia elve, szabályelvűség elve, szimmetria elve.

A transzparencia elve alapján a lakossági hitelnyújtás körében fokozottan kell érvényesíteni a közérthetőséget és átláthatóságot, illetve a szükséges információk hozzáférhetőségét.

A szabályelvűség elve alapján az aláíró hitelezők gyakorlatukat a jogszabályoknak és a jó gyakorlatot elősegítő elvárásoknak megfelelő tartalommal, szabályzatokban rögzítik. Azaz: átvezetik a kódexben foglaltakat saját szerződéseikbe.

A szimmetria elve alapján pedig, ha a feltételek illetve körülmények kedvezőtlen megváltozásra hivatkozással a hitelező az ügyfél által fizetendő kamatot, díjat, vagy költséget egyoldalúan emeli, akkor ugyanilyen mértékben csökkentenie is kell ezeket, ha a körülmények kedvező irányba változnak.

I: A felelős hitelezés általános normái

A kódex első része általánosságban gyűjti össze, hogy kell viselkedniük a bankoknak. A hitelezőknek minden esetben be kell tartaniuk ezeket az elveket, különös tekintettel arra, hogy a nyújtott hitelek egyik forrása betéteseik náluk elhelyezett betéte. Szem előtt kell tartaniuk azt is, hogy a felelős hitelezés a hitelező és az ügyfél részéről is kölcsönösen felelős, körültekintő eljárást feltételez. A hitelezők a tájékoztatás, az ügyféllel történő kapcsolattartás során a rendelkezésükre álló eszközökkel segítik az ügyfeleiket a felelős döntés meghozatalában. A hitelezők eljárásaik során nemcsak a hitelek kihelyezésére törekednek, hanem céljuknak tekintik az ügyfél hosszú távú megtartását, a hitel sikeres visszafizetését is. (Ez ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a bank érdeke is.)

Az általános intelmeken túl ebben a részben komoly, és írásba foglalt megkötés, hogy a bankok a továbbiakban csak eszközfedezeti alapon, jövedelemvizsgálat nélküli kölcsönt csupán korlátozottan nyújthatnak. Azaz minden korábbinál fontosabb lett, hogy a hitelbírálat során alaposabban kell vizsgálniuk az ügyfelek valódi teherviselő képességét, és úgynevezett fedezetlen hitelt csak nagyon indokolt esetekben, nagyon ritkán adhatnak.
Ebben a fejezetben van lefektetve az is, hogy a bankok segítik az ügyfeleiket abban, hogy döntésüket hosszabb távú szempontok mérlegelésével hozzák meg. A hitelszerződés megkötése előtt a hitelezők vállalják, hogy az ügyfél számára megfelelő, konkrét hiteltermék kiválasztását követően kiemelt figyelmet fordítanak azon kockázatok bemutatására, amelyek a hitel törlesztő részletének növekedését eredményezhetik, és felhívják ügyfelük figyelmét arra, hogy számoljanak a törlesztő részlet esetleges jövőbeni növekedésével, a hiteltermék kiválasztásánál józan körültekintéssel járjanak el.

Az pedig alapkövetelmény, hogy a hitelezők az ügyféllel szemben együttműködő, rugalmas, segítőkész bánásmódot tanúsítanak.

II: Szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elvei

Itt szerepel egyebek mellett az, hogy a bankok lehetővé teszik ügyfeleik számára a saját intézményük eltérő feltételű termékei közötti összehasonlítást. Felhívják a hitelt éppen felvenni készülő ügyfelek figyelmét arra is, hogy teljes háztartásuk teherviselő képességét mérlegeljék, beleértve nem csak saját, hanem családtagjaik vagyoni-jövedelmi helyzetét, eladósodottságát és a leendő adóssággal összefüggő teherviselő képességüket is.

A kódex értelmében személyes ügyfélkapcsolat esetén az írásos tájékoztatást a bank munkatársa szóbeli magyarázattal is ki kell hogy egészítse, egyértelműen el kell magyarázza a pénzügyi szolgáltatások és termékek értékesítése során használt fogalmakat.

Ami a reklámozást illeti: az akciós induló és az akciós időszakot követően fizetendő törlesztő-részletet ugyanakkora betűmérettel és megegyező megjelenítésben kell feltüntetni, vagy gondoskodni arról, hogy az jól érthetően elhangozzon.

Újdonság, hogy a jövőben az ügyfelek életkora nem lesz elég indok a hitelkérelem elutasítására, és a bankoknak mérlegelniük kell, milyen módon nyújthatnak hitelt idősebb ügyfeleiknek.

Esik szó a piac egyik legkockázatosabb lakossági termékéről, az úgynevezett kombinált hitelről is. Egy befektetéshez kapcsolt unit-linked életbiztosítással vegyített kölcsön értékesítésekor példával illusztrálva kell felhívni az ügyfél figyelmét az ilyen termékek kockázataira, különösen arra, hogy ha a megtakarítási rész hozama kisebb lesz a vártnál (mint ahogy ez tavaly október óta gyakran megtörtént) úgy az ügyfél befizetései nem, vagy nem teljesen fogják fedezni a szükséges mértékű törlesztést.

A kódex alapján a bankok vállalják, hogy amennyiben lehetséges (pl. nem a termékbe beépített csoportos biztosítások esetén), az ügyfél szabadon választhasson több biztosítótársaság életbiztosítási terméke közül.
Szintén változás, hogy mostantól az ügyfeleknek lehetőségük lesz a devizaalapú hitel devizában történő egyösszegű törlesztésére.

A cikk a következő oldalon folytatódik

III: A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályok

Ez a rész a legtöbbet emlegetett irányelveket tartalmazza, lényegében ezért is jött létre a magatartási kódex, hogy ilyen módon is megtámogassa a közelmúltban életbe lépett egyoldalú szerződésmódosításokat korlátozó törvényt, amelyet a bankok egyedi, és igencsak kreatív értelmezéseik miatt nem mindig megfelelően alkalmaztak a gyakorlatban.
Itt viszont pontosan leírták, mikor, milyen esetekben, és milyen mértékben lehet emelni (illetve a szimmetria elve alapján csökkenteni) a kamatokat és díjakat.

A kódexben a hitelezők vállalják, hogy a kölcsönszerződésekben alkalmazott kamat, díj és költségtényezők egyoldalú módosításának elveit úgynevezett Árazási Elvekben rögzítik, amely üzleti titkot tartalmazhat, ezért nem nyilvános, de azt a PSZÁF kérésére minden esetben annak rendelkezésére kell bocsátani.

Az okok, amikor lehet változtatni a kamatot:
-a jogi, szabályozói környezet megváltozása
-a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása
-az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása

Fontos ugyanakkor, hogy a kamatokon kívüli egyéb díjakat és jutalékokat maximum az éves infláció szintjéig emelhetik a bankok.

IV: Az ügyfelek fizetési nehézségeinek kezelése körében alkalmazandó eljárások

Ez a rész lényegében arról szól, hogy a bajba került adósokat milyen áthidaló megoldásokkal, intézkedési csomaggal kell segíteni. Ilyen a hitelek átütemezése, vagy a törlesztési időszak meghosszabbítása. A lényeg, hogy minél több alternatív megoldást kell felvázolniuk, devizaalapú hitelek esetén különös tekintettel a devizában való egyösszegű törlesztésre.

V: A végrehajtási eljárás előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelező magatartás elvei

Itt azokat a tennivalókat gyűjtötték össze, amelyeket a banknak meg kell próbálnia, mielőtt valóban végrehajtási eljárásra kerül a sor. A legfontosabb pont lehet, hogy a vételi jogot tartalmazó szerződésben legalább 90 napot biztosítanak az adósnak, hogy maga értékesíthesse az ingatlanát. (Ezzel kapcsolatosan egyébként tervezik a követeléskezelésre és -behajtásra vonatkozó jogszabályok módosítását is.)

A szakértő szerint

Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) főtitkára -aki egyébként általában nem kíméli a hitelintézeteket-, a Világgazdaság Online kérdésére elmondta: a magatartási kódex egy mérföldkő, valami legalább elindult, és bár ez nem jelent megoldást az összes fizetési nehézséggel küzdő adós számára, az, hogy nincsenek annyira kiszolgáltatva bankjuknak, mint eddig, mégis nagy segítséget jelenthet. Szerinte a kódex versenyhelyzetet is teremt a piacon, ami szintén az ügyfelek érdekeit szolgálja, viszont értelme a gyakorlatban csak akkor lesz, ha valóban jogszabályokkal alapozzák meg.

A korábban említett 90 napos türelmi idővel kapcsolatban a szakértő elmondta: ez az egyik legörvendetesebb eleme a kódexnek, ezzel ugyanis azt érik el, hogy az ügyfél is rájön, nem kell bujkálnia a bank elől. Lénárd szerint ugyanakkor, ha az adós a 89. napon közli bankjával, hogy már megvan a vevő, de még egy kis időt kér a tényleges értékesítésig, úgy a bank minden esetben meg fogja adni neki azt, hiszen mindkét fél érdeke, hogy szélsőséges esetben, amikor már valóban nincs megoldás, az ügyfél maga, viszonylag normális áron értékesíthesse ingatlanát.

Lénárd szerint komoly hozadéka lenne a kódexnek az is, ha a refinanszírozásból élő pénzügyi vállalkozások kiszorulnának a piacról, és valóban csak a nagy kereskedelmi bankok nyújthatnának hitelt. A főtitkár kérdésünkre elmondta azt is: egyesületüknél az utóbbi időben nem a bedőlt hitelek száma nő, hanem azon ügyfeleké, akik törlesztése az elmúlt hónapokban annyira megnövekedett, hogy csak alig tudják fizetni azt. Szerinte éppen azért a legfontosabb, hogy ezek az ügyfelek át tudják ütemezni szerződéseiket.

Harnos András, az Aegon Hitel Zrt. vezérigazgatója azt mondja, a kódex alapvető feladata, hogy pozitív irányba terelje a bankok és az ügyfelek közötti megingott bizalmat. A bankok, és pénzügyi vállalkozások - véli a szakértő- a kódex elfogadásával az ügyfelek megalapozott hitelfelvételi döntését, az átlátható piaci termékkínálatot, és a szabad bankközi mozgást támogatják, határt szabva például a törlesztési díjak emelésének. Harnos szerint a kódex betartása tisztább versenyfeltételeket teremt, és csökkenti az ügyfelek kiszolgáltatotságát.

Ellenőrzés

Ami pedig a betartást illeti: ezt a PSZÁF ellenőrzi, az abban foglaltakat be nem tartó bankokat pedig akár kétmilliárd forintra is megbírságolhatja. A csatlakozók listáját közzéteszi a honlapján, és a hatályba lépés után azokét is, akik nem írták alá. A Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója, Müller János a Világgazdaság kérdésére elmondta: tudomása szerint rövid időn belül minden lakossági hitelezéssel foglalkozó szövetségi tag szignózza a dokumentumot. Mint mondta: bizonyos bankoknál szükséges a külföldi tulajdonos jóváhagyása, ám ez csak formalitás, és csak néhány nappal hosszabbítja meg a csatlakozást.

Eddig egyedül egy bankról tudni, amelyik fellázadt a kódex ellen: az AXA Bank. Ezt a Világgazdaság kérdésére pénteken erősítette meg Szekeres Tibor, az AXA-csoport országigazgatója. Indoklása szerint ők eddig sem viselkedtek etikátlanul, így az ügyfelekkel szembeni megfelelő bánásmódhoz nincs szükségük magatartási kódexre. Ráadásul szerinte ez egy törvényileg már szigorúan szabályozott piac, amelyhez ők szintén tartják magukat.