Kína Mennyei Palotát épít az űrben

Égen is, földön is eseménydúsnak ígérkezik az idei év a kínai űrkutatásban. Több mint 40 űrrepülést terveznek, ráadásul legújabb űrállomásuk, a a Mennyei Palota (Tienkung) is elkészülhet. Az állomás első modulját, a Tienho-t háromfős legénységgel már tavaly áprilisban felbocsátottak a világűrbe, s az idén esedékes a másik két modul, a Mengtien és a Ventien, valamint a két személyszállító Sencsou űrhajó, és két Tiencsou teherűrhajó fellövése is.

Kína próbálja kihasználni, hogy riválisai a pandémia miatt visszafogták űrprogamjukat, 

bár Amerika az idén hozzá hasonlóan 40 körüli űrrepülést hajthat végre azután, hogy tavaly a jáványkezeléshez létfontosságú folyékony oxigén, valamint az alkatrészek, csipek hiánya miatt csökkenteniük kellett a tempót. Ezzel szemben Kína történelmi évet zárt: egysége sikeresen landolt a Marson, megkezdte a moduláris űrállomás pályán történő összeszerelését, és orbitális hordozórakéták széles skáláját állította szolgálatba.

Peking öt éves tervében szerepel az említett, több mint 60 tonnás Mennyei Palota beüzemelése, továbbá minták gyűjtése egy Föld-közeli aszteroidáról, két, a Hold sarkvidékeire fókuszáló kutató-felderítő küldetés, és a Hosszú menetelés-6A hordozórakéta is végrehajtja első repülését 2022-ben. Az ütemterv eddig tarthatónak bizonyult, csütörtökön sikeresen tesztelték az űrállomás robotkarját, ami az összes modul megérkezése után majd összeszereli a Mennyei Palotát. 

A pénz nem akadály, Peking 2020-ban például 8,9 milliárd dollárt költött űrprogramjának végrehajtására. 

Mindeközben az Egyesült Államok, Oroszország és mások által közösen megépített Nemzetközi Űrállomás (ISS) élettartama a végéhez közelik, eredetileg 2024-ig tervezték a programot. Az ISS jövője még kétesélyes: a NASA javasolta, hogy hosszabbítsák meg a működését, azonban Oroszország legkésőbb 2025-ig ki akar lépni a programból. 

Ha leállítják, az a Kína maradhat az egyetlen „játékos” a pályán odafent, akit korábban amerikai nyomásra kizártak az ISS-ből.

A Kínával folytatott együttműködést gátolja, hogy Peking űrprogramja minden elemében erősen átmilitarizált. Hszi Csin-ping elnök korábban Mao Ce-tung „két bomba, egy műhold” jelszavához hasonlította a tervet, amikor még azért versenyeztek, hogy mielőbb kifejlesszék nukleáris fegyverüket, felszerelkezzenek interkontinentális ballisztikus rakétával és pályára állítsanak egy műholdat. A tervező és irányító szervezetek, minden infrastruktúra és maguk a taikonauták is a Népi Felszabadító Hadsereg felügyelete alá tartoznak. 

Szervezeti oldalon a NASA kínai megfelelője a Kínai Nemzeti Űrhivatal, ami a nemzetközi kapcsolatokra összpontosít a Nemzetvédelmi Tudományos, Technológiai és Ipari Állami Adminisztráció felügyeletével. 

A NASA-val ellentétben azonban a kínai asztronautákért nem az űrhivatal felel, hanem a China Manned Space Engineering Office, ami a Kínai Központi Katonai Bizottság Eszközfejlesztési Osztálya alá tartozik. Az űrprogram infrastruktúrája is erősen militarizált: az indítóhelyeket, az irányítóközpontokat és sok műholdat közvetlenül a hadsereg üzemelteti.