Törökország: megtörtént az irányváltás, mégis szárnyal az infláció és szakad a líra
A látványos és a korábbi iránnyal homlokegyenest szembemenő gazdasági, illetve monetáris politikai fordulatot követően sem enyhültek szinte semmilyen mértékben Törökország gondjai: az infláció még mindig 60 százalék felett jár, a líra folyamatosan dönti meg a történelmi mélypontjait a dollárral szemben, és a GDP-növekedési kilátásokat is lefelé módosította az új gazdaságpolitika elérkezése.
Fotó: AFP
Recep Tayyip Erdogan, akit idén harmadszor választották meg Törökország élére, korábban kategorikusan elutasította azt a közgazdaságtani tézist, miszerint a kamatok emelésével visszafogható a pénzromlás mértéke. Ennek nyomán az infláció több mint öt éve messze a két számjegyű tartományban jár: a 80 százalék feletti csúcsot tavaly év végén állította be, majd egy 40 százalékig való szelídülést követően ismét elszabadult, s
a pénzromlás mértéke jelenleg 62 százalék környékén jár.
A török elnök a nyáron hagyott fel korábbi gazdasági felfogásával, a Wall Streetet is megjárt pénzügyi szakembereket nevezve ki a jegybank élére, akik azóta 31,5 százalékponttal 40 százalékra emelték az irányadó kamatlábat az országban – az irányváltás sikere azonban egyelőre várat magára, az infláció ugyanis az ortodox fordulat óta több mint 50 százalékkal ugrott meg.
A zabolátlanul vágtázó infláció, párosulva a dollárral szemben szüntelenül szakadó líraárfolyammal drasztikus belföldi áremelkedéseket idézett elő, visszafogva a lakosság költekezését, áttételesen pedig lassítva a gazdaságot is.
A török deviza az elmúlt öt évben 446 százalékkal gyengült a zöldhasúval szemben,
a legutóbbi nagy árfolyamcsúszás kezdete szinte pontosan egybeesett Erdogan májusi újraválasztásával: azóta 47 százalékot vesztett értékéből a líra.
Török jegybank – mégiscsak komolynak tűnik Erdogan nyugati fordulataWall Street-i nagyágyúkkal töltik fel az ankarai központi bankot Törökországban. |
A gazdasági fordulatot követő kiáltásokat tekintve maga a jegybank sem kifejezetten optimista: az inflációs nyomás véleményük szerint ugyanis továbbra is fennáll, novemberi jelentésük szerint az év végére 65 százalékos inflációt várnak, ami jelentős emelkedést lenne a korábbi 58 százalékos előrejelzésükhöz képest. A jövő évi pénzromlást tekintve 36 százalékos átlagra számítanak a jegybankárok.
Az OECD szakértői szerint a török gazdaság az idén 4,5 százalékos bővülést érhet el, a növekedés azonban jövőre már csak 2,9, míg 2025-ben 3,2 százalékos lehet, elsősorban a monetáris szigor lakossági kiadást csökkentő hatása, illetve az infláció vásárlóerő-erodálása miatt.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
