Törökország nem szabadul az infláció szorításából – nem csak a lakosság, a líra is szenved
A török infláció februárban 67,1 százalékra gyorsult éves szinten a januári 64,9 százalékról, ami meghaladja az elemzők 65,7 százalékos várakozását. A török statisztikai hivatal az élelmiszereknél és alkoholmentes italoknál 71,2 százalékos pénzromlást regisztrált, míg a ruházati termékeknél 43,4 százalékos drágulást mért a TurkStat. A lakhatás és a közüzemi szolgáltatók esetében több mint 49 százalék volt az infláció.
A februári adat 2022 novembere óta a legmagasabb értéknek számít. A számokat a minimálbér újabb, enyhe emelése és az állami adók kiigazítása magyarázza. Öröm az ürömben: havi összevetésben a fogyasztóiár-index 4,5 százalékkal nőtt, ami ugyan javulás a januári 6,7 százalékhoz képest, de meghaladja az elemzők 3,7 százalékos előrejelzését.
A pénzromlás 2017 eleje óta szinte megszakítás nélkül két számjegyű a közel-keleti országban, a nyersanyagárak növekedése és a központi bank (CBRT) kamatemeléssel szembeni vonakodása miatt tavaly októberben pedig negyedszázados csúcsot döntött, meghaladva a 85 százalékot. Az orosz–ukrán háború is megviselte az ország gazdaságát, miközben Recep Tayyip Erdogan török elnök sokáig elutasította azt a közgazdasági tézist,
hogy a kamatemelés visszafogja az inflációt.
Sőt, az államfő évekig azt állította, hogy az alacsonyabb kamatlábak segítenek majd a drágulás csökkentésében. Tavaly május végén a harmadszor is újraválasztott Erdogan gazdaságpolitikai irányváltás mellett döntött, és a monetáris politikában is változás jött. Hafize Gaye Erkan személyében új vezető került a jegybank élére, aki közel két évtizedes egyesült államokbeli pénzügyi tapasztalattal rendelkezik.
Erkan vezetésével a CBRT 2023 július óta több lépésben, 45 százalékra emelte a kamatlábat, de a pénzromlás az elmúlt hónapokban tovább nőtt. A török központi bank célja, hogy 2024 végére 36 százalékra lassítsa az inflációt, azonban ettől egyelőre elég messze van. A dollárral a híreket követően 31,49 lírán kereskedtek, a török deviza idén több mint 6 százalékot gyengült a zöldhasúval szemben.
A közel-keleti ország fizetőeszköze az elmúlt öt év alatt több mint 80 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben. Ugyan a kamatemelés jó irány, viszont a mértéke egyelőre nem elegendő ahhoz, hogy megállítsa a líra zuhanását. Ez azért probléma, mert a leértékelődő deviza egyre nagyobb terhet ró a dollárban eladósodott bankszektorra.
Kriptomennyország: minden második töröknek van már digitális devizája, de Svájc és Argentína sincs sokkal lemaradvaA magas infláció és a kiszámíthatatlan gazdasági környezet az egyik, az erős gazdaság és a jó pénzügyi helyzet a másik kiváltó tényező a nagyarányú lakossági kriptotulajdonlás mögött. Az alternatív devizák világa ugyanis lassan, de biztosan kilép a kalandvágyó befektetők játszóterének bélyegzett skatulyából, és egyre több helyen válik a kiszámíthatatlan gazdasági és pénzügyi környezet egyik legpedánsabb ellensúlyozási lehetőségévé. |
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
