Véget ért a román csoda, de van magyarázat a káoszra

Se szeri, se száma a román gazdaságot illető baljós előrejelzéseknek az idén, ami hozzájárulhatott az elmúlt hetek politikai és piaci zűrzavarához, s az elnökválasztás első fordulós eredményének a megsemmisítéséhez vezetett . Eközben a románok, amíg lehet, fejvesztve vásároltak az üzletekben, ahol azt tapasztalhatták – és a szerdán közzétett statisztika is ezt igazolja –, hogy az infláció egyre gyorsul, és novemberben már a legmagasabb volt a régióban.

A boltok, az árak és a választói rossz érzés

A Magyarországon sokak által „bezzeg Románia ” felütéssel emlegetett szomszédunk gazdaságának egyik fő problémája, hogy olyan életszínvonal-növelő politikát folytattak a népszerűségre és sikerre vágyó vezetők, amelyre a gazdaság teljesítménye nem szolgáltatott alapot. Ami lett belőle: hatalmas költségvetési és külsőmérleg-deficitek, növekvő adósság. Erre Magyarországon az utolsó szocialista kormányok szolgáltak példával, az eredmény látványos gazdasági és politikai összeomlás lett.

A román választók nyilván nem arra emlékeznek, ami Magyarországon történt az évszázad első évtizedében, de kényelmetlenül érezni magukat bőven volt okuk, és ezt jelezték is a nemzetközi megrökönyödést okozó, azóta megsemmisített eredményű elnökválasztási fordulóval, amelyet a szinte a semmiből előbukkanó ultranacionalista és az oroszokkal baráti Calin Georgescu nyert.

A szakértők és a romániai gazdasági szereplők jó ideje mondják, hogy a decemberi parlamenti választáson felálló új kormány kénytelen lesz fájdalmas kiigazító intézkedéseket tenni, hogy helyreállítsa a megbillent gazdasági egyensúlyt, és véget vessen az ország ellen évek óta folyó európai uniós túlzottdeficit-eljárásnak.

A rossz sejtelmek közepette az európai inflációs hullám legalább levonult, és idén a költségvetési kiadásokkal is megtámogatott romániai kiskereskedelmi fogyasztás éves összehasonlításban gyorsulóan növekedett, októberben a ráta már 10,6 százalék volt. Joggal lehetett mondani tehát, hogy nőtt az életszínvonal, de fennmaradt a kérdés, hogy mi lesz ennek az ára. (Az Európa melletti pártok kedden ígéretet tettek, hogy gyorsan lépnek az új kormány megalakításában, és előállnak egy tervvel a közkiadások csökkentésére és az EU-források bevonzására – írta az inflációgyorsulásról szóló jelentésében a Bloomberg.)

Az éves infláció pedig egy nyári hullám után az ősszel újra elkezdett növekedni, és a friss adatok szerint novemberben 5,1 százalék volt. A lefutás egyébként körülbelül ugyanaz volt, mint Magyarországon, csak érezhetően magasabb szinten. Régió-szerte és a románoknál is továbbra is hozzájárulnak a dráguláshoz az élelmiszerárak, és az is közös, hogy még ennél is jobban drágulnak a szolgáltatások: Romániában – amelyet nagy űrt hagyva maguk után milliók hagytak el az uniós csatlakozás óta – novemberben 7,66 százalékkal. Eközben

• az élelmiszerárak 5,11,
• a nem élelmiszertermékek 4,15 százalékkal drágultak éves szinten, és
• az előző hónaphoz képest 0,41, október–novemberben összesen 1 százalékkal nőttek az árak.

Erősödött a lej árfolyama, ám ebből ne olvassunk ki sok jót

A sok mesterségesen kreált és fenntartott romániai gazdasági kunszt egyike a lej árfolyamának stabilitása. Sose gyengül át az 5-ös szinten az euró ellenében, de nem azért, mert a román gazdasági csoda erősen tartja, hanem azért, mert a jegybank szükséges esetben beavatkozik a védelmében az általában viszonylag alacsony forgalmú hazai devizapiacon. (Bár az elmúlt hetek politikai felfordulása közepette az utóbbi nem volt igaz, és a hírek szerint eurómilliárdokat kellett költeni a lej stabilizálására.)

Az inflációs adatok közlése után „megugrott” a lej árfolyama 4,968 környékére, azért idézőjelben, mert ezen az erősen menedzselt devizapiacon az alig 0,1 százalékos változás is igen nagynak számít. 

Az erősödés logikus, hiszen a vártnál is magasabbra felpörgő infláció szigorúbb jegybanki politikát, a korábban vártnál magasabb kamattámaszt feltételez.

A jegybank (BNR) maga 4 százalékról 4,9 százalékra vitte fel év végi inflációs előrejelzését, amiből látható, hogy nem egészen úgy alakulnak a dolgok, mint amire korábban számítottak, és a következő hónapokban is magasabb maradhat az infláció a vártnál – jelenti az Adevarul.  

Ennek megfelelően a lej erősödéséből se olvassunk ki sok jót. Románia esetében az az összefüggés alakult ki, hogy a mesterségesen túlértékelt lej gyengülését tekintenék a jobb verziónak a szakemberek, és az a valószínű, hogy a BNR maga is szívesen elengedné, ha a kormányzat meghozza a gazdaság stabilizáláshoz szükséges lépéseket. Ebben az esetben nem szabadulna el a lej árfolyam sem, hanem fokozatosan gyengülhetne.