Mától feje tetejére fordul az acél- és alumíniumipar: mutatjuk, mi lesz az amerikai vámtarifák hatása

A Trump-adminisztráció mától 25 százalékos vámtarifát vezetett be az importált acél- és alumíniumtermékek eddiginél szélesebb körére, valamint tegnapi bejelentésük szerint ezt megduplázzák, azaz 50 százalékra emelik a kanadai acél- és alumíniumimportra vonatkozóan. Ezzel megszüntetik a kedvezményeket és mentességeket, amelyeket eddig egyes országok és importőrök élvezhettek – összegez a Boston Consulting Group (BCG) lapunkhoz eljuttatott elemzése. 

A Boston Consulting Group (BCG) által az új szabályozás várható hatásaival foglalkozó gyorselemzés még a Kanada esetében immár megduplázott vámtétel kivetése előtt készült.

Az elemzésben emlékeztettek arra, hogy az acél- és alumíniumtermékekre vonatkozó új vámrendszer olyan kulcsfontosságú kereskedelmi partnerekre is kiterjed majd, mint

• az Európai Unió
• és Kanada,

amelyek eddig vámmentességet élveztek, vagy kvóták hatálya alá tartoztak. Az új rendelkezés értelmében immár az amerikai gyártók és importőrök sem kérhetnek egyéni mentességet.

Az életbe lépett új vámtarifák számos termékre vonatkoznak, beleértve az acélt, az alumíniumot és bizonyos „származtatott” termékeket, amelyek acél- vagy alumíniumtartalmuk alapján adóznak majd.

Mit jelent mindez?

Az új vámtarifák az USA mellett az exportáló országok gyártási költségeire, ellátási láncaira is komoly hatással lesznek. Az amerikai vámok innen kezdve azokat az országokat – Argentínát, Ausztráliát, Brazíliát, Kanadát, Japánt, Mexikót, Dél-Koreát, az Egyesült Királyságot és az EU-t – is érinteni fogják, amelyek mintegy a háromnegyedét adják az Egyesült Államok acélimportjának.

Az érintett acél- és alumíniumgyártóknak, valamint ügyfeleiknek gyorsan meg kell érteniük, mit jelentenek számukra ezek a tarifák, és hogyan csökkenthetik a negatív hatásokat – írta Nicole Voigt, a BCG ügyvezető igazgatója és partnere, aki a vállalat fémipari munkáját vezeti.

A vállalat előrejelzése szerint, a februárban bejelentett változtatások hatása a következő lesz – ezek a számítások még nem tartalmazzák Kanada esetében a duplázást, pusztán a 25 százalékos vámot:

A vámok kiterjesztésével az érintett acélimport mennyisége 7 millió tonnáról 26 millióra nő. A „származtatott” termékekkel együtt a vámokkal sújtott áruk összértéke meghaladhatja a 72 milliárd dollárt.

Az érintett alumíniumimport 2,3 millió tonnáról 3,5 millióra emelkedik. Ha olyan származtatott termékeket is beleszámítunk, mint a baseballütők, bizonyos repülőgép-alkatrészek és konyhai eszközök, akkor az érintett termékek értéke elérheti a 132 milliárd dollárt.

Leginkább az amerikai fémipari gyártókat érinti, mivel ők a legnagyobb felhasználói az importált acélnak és alumíniumnak:

• az előbbinél 24 százalék,
• az utóbbinál 35 százalék az importfüggőség.

A változások ugyanakkor jókora hatással lesznek olyan iparágakra is, mint a gépjárműipar, a gépgyártás, az építőipar és a fogyasztási cikkek ágazata.

A BCG becslései nem számoltak még sem a kereskedelmi partnerek megtorló intézkedéseivel, sem a majd azokra adandó amerikai válaszlépésekkel. Az EU és Kanada már jelezte, hogy válaszlépéseket fog tenni, de egyelőre nem közölt részleteket – és további amerikai kereskedelmi intézkedések is várhatók. Például a február 10-i végrehajtási rendelet lehetőséget biztosít az amerikai acél- és alumíniumgyártóknak, valamint az iparági szervezeteknek, hogy kezdeményezzék a vámok kiterjesztését más acélt vagy alumíniumot tartalmazó származtatott termékre.

A Trump-adminisztráció első ciklusában bevezetett vámoktól eltérően, az amerikai acél- és alumíniumvásárlók most sokkal kevesebb lehetőséget kapnak a vámok elkerülésére. Az USA 2018 óta több mint százezer egyedi mentességet adott olyan importőröknek, akik bizonyítani tudták, hogy az adott acél- vagy alumíniumtermék csak korlátozott mértékben érhető el belföldön. Ez a mentességi rendszer azonban most megszűnik.

A Trump-adminisztráció most más megközelítést alkalmaz, ezáltal kevesebb lesz az alkudozás az országokkal, és a vállalatoknak sincs lehetőségük mentességet szerezni. Az amerikai gyártók két megoldás közül választhatnak:

• vagy belföldről szerzik be az anyagokat,
• vagy többet fizetnek az importált alapanyagokért.

Az ellátási források áthelyezése kevésbé hasznos, ha mindenkit ugyanazok a vámok sújtanak.

A cégeknek újra kell értékelniük a helyzetet a vámtarifák után

A vállalatvezetők előtt álló legfontosabb kérdések és lehetőségek attól függenek, hogy hol helyezkednek el az értékláncban. Az amerikai piacra acél- és alumíniumtermékeket exportáló cégeknek el kell dönteniük, hogy továbbra is versenyképesek tudnak-e maradni ezen a piacon, és ha igen, mely szegmensekben. Mivel a korábbi mentességek megszűntek, az exportőröknek újra kell értékelniük a versenyhelyzetet. Érdemes lehet az exportot más régiókba is diverzifikálniuk, hogy ellensúlyozzák az amerikai piacról kieső bevételeket.

Az amerikai acél- és alumíniumgyártóknak rövid távon kezelniük kell a kereslet változását az árképzésen, a termelésen és a készletezésen keresztül. Hosszú távon érdemes mérlegelniük a kapacitásbővítést, a jelenleg importált, magasabb hozzáadott értékű termékek gyártásának bevezetését, valamint a működési hatékonyság növelését, hogy versenyképesek maradjanak.

Keresniük kell a hatás mérséklésének lehetőségeit, például azáltal, hogy dokumentálják termékeik fémtartalmát az alacsonyabb vámok érdekében, újratárgyalják szerződéseiket a jelenlegi beszállítókkal, új beszállítók után néznek, vagy alternatív anyagokat kezdenek használni.