Botrány Svédországban: a kormánynak a magyar Gripenek sem szentek – magas szintű, súlyos mutyira derülhetett fény

Finoman szólva is aggályos hír jelent meg a svéd médiában a svéd kormányzat érintettségéről egy feltételezett bennfentes kereskedelem kapcsán. Ráadásul a kifogásolt ügyletnek magyar vonatkozása is van, hiszen magyar vadászgép beszerzéséhez kötődik.

Elöljáróban annyit érdemes tudni, hogy az elmúlt időszakban rendre előkerülnek különböző részvényvásárlási esetek a liberális-konzervatív irányultságú svéd kabinetről, amelyeket a gyakorlat szerint az ideológiájukban baloldali sajtótermékek hoznak nyilvánossága. Svédországban 2026 őszént tartanak általános választásokat és a felmérések szerint a pártok versenyében a szociáldemokraták vezetnek.

Magyar vadászgép: a Gripen a svédek büszkesége

Visszatérve a konkrét ügyre, ezúttal az Aftonbladet hozta nyilvánosságra, hogy egy magas rangú svéd kormányzati szereplő egy nappal egy dollárszázmilliós Gripen-szerződés megkötése előtt Saab részvényeket vásárolt. Ezt a bizonyos Gripen-, pontosabban JAS 39C vadászrepülőgép-beszerzést Magyarország hajtotta végre még 2024. február 23-án. Aznap Budapestre látogatott Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, aki Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásokat.

Ennek középpontjában Svédország NATO-csatlakozásának magyar ratifikációja állt. Ezzel egy időben viszont megállapodás született arról, hogy a Magyar Honvédség a már meglévő 14 svéd gyártmányú JAS 39 Gripen többcélú harcászati repülőgépe mellé további négy JAS 39C repülőgépet szerez be. Az egyezség része volt az is, hogy tíz évvel meghosszabbították a svédek által nyújtott logisztikai szolgáltatásokat és kiképzési együttműködés is létrejött. Illetve az is eldőlt, hogy a magyar légierő által lízingelt 14 Gripen 2026-ban magyar tulajdonba kerül.

Az újabb magyar Gripen vadászgép vonatkozó szerződéseit Svédország részéről Ulf Kristersson vezetésével írták alá. A négy új gép 2025-ben és 2026-ban fog megérkezni Magyarországa. A Gripen Svédország büszkesége, ez az egyik igazán fontos svéd termék, amelyet a NATO-nak adhatnak a tengeralattjárók és a radartechnológiai fejlesztések mellett.

A JAS 39C gyártója a svédországi Saab AB, amelynek tulajdonosai között találni svéd banki és nyugdíjalapokat is, azonban a svéd állami befolyás nem csak innen ered. A Saab védelmiipari értékesítéseinél ugyanis – ez bevett a fegyvergyártó cégek esetében – megkerülhetetlen a svéd hatóságok jóváhagyása. A Saab termékeinek, szolgáltatásainak és technológiáinak exportját a svéd exportellenőrzési jogszabályok határozzák meg. Az exportengedélyekről pedig eseti alapon a Stratégiai Termékek Felügyelősége (ISP) hoz döntést, amelynek tagjait a kormány nevezi ki.

Súlyos mutyi vagy vakszerencse?

Mindezzel azért is fontos tisztában lenni, mert ezzel a háttérrel válik érthetővé, miért is vet fel súlyos kérdéseket, amit Diana Janse tett 2024. február 22-én, vagyis a magyar–svéd megállapodást megelőző napon. A politikus akkor már államtitkáraként dolgozott és jelenleg is hasonló pozíciót tölt be külügyi tárca kötelékében, a nemzetközi fejlesztési együttműködésért és külkereskedelemért felelős miniszter, Benjamin Dousa mellett.

ez pedig az államtitkári vagyonbevallásából derült ki. Amikor a svéd média erre rákérdezett nála, Benjamin Dousa sajtótitkárán keresztül elárulta, hogy aznap egészen pontosan 9466 koronáért jegyezte le a vállalat papírjait. Ez mai árfolyamon átváltva 350 ezer forint, tehát önmagában nem minősül nagy összegnek.

Csakhogy 2024. február 22-én a Saab részvényeivel alacsony szintjén kereskedtek, 195 svéd korona magasságában lehetett hozzájutni. Azonban a következő naptól kezdve, amikor aláírták Magyarországgal a négy új Gripen értékesítését, a papírok megindultak felfelé. Mostanra körülbelül 430 korona az értékük – igaz, a nagy ugrás csak 2025 elején következett be az európai fegyverkezési boommal –, ami tehát több, mint 120 százalékos növekedést jelent a bő egy évvel korábbi bázishoz képest.

Az Aftonbladet az is megtudta, hogy a svéd Külügyminisztérium a Védelmi Minisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatallal együtt bonyolította le az ügylet előkészítését, így természetesen a kormányzat abszolút ismerte a folyamatot. Utasította a Svéd Védelmi Hivatalt (FMV), a Védelmi Minisztérium alá tartozó kormányzati ügynökséget az üzlet végrehajtására, így a Saab AB alvállalkozóként az FMV-vel kötött szerződést vadászgépek gyártására.

Svédországban egyébként 2018-ban szigorítottak a bennfentes kereskedelem megakadályozása érdekében. Eszerint aki előzetes információval rendelkezik árfolyamára gyakorolt lényeges hatásról, az nem használhatja fel ezt tőzsdei műveletek elindítására, mielőtt nyilvánossá nem válna. Természetesen a Saabnak is vannak belső szabályai arra, hogyan lehet a részvényeivel kereskedni akkor, ha bizonyos események hatással lehetnek az árfolyamra.

Ilyenkor bennfentes listát hoznak létre, az ezen szereplő személyeknek pedig tilos a vállalat részvényeivel kereskedniük, amíg ez aktív aktív. Janse viszont azt állítja, hogy annak ellenére, hogy a külügyi tárca érintett volt a magyarországi Gripen-deal tervezésében, ő maga nem tudott erről sem pozíciójából fakadóan, sem más forrásból. Azt is kijelentette, hogy neki nem volt dolga ezzel az üzlettel. Aznap a Saab mellett egyébként vásárolt a Sandvik, az Epiroc és a Nibe papírjaiból is. Ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy

Ha ez igaz, Janse kis túlzással megütött a főnyereményt. A Saab számára ugyanis a magyarországi szerződés fordulópontnak és mérföldkőnek számított. NATO-tagországként ugyanis Magyarország bizonyítékot szolgáltatott a világnak, hogy a Gripen kiválóan helytáll a versenytársaival szemben. A Budapesti üzletkötés ráadásul további dollármilliárdos értékesítések előtt nyitotta meg az utat. A Világgazdaság április elején számolt be arról, hogy 

• Gustavo Petro, Kolumbia elnöke bejelentette, az ország a Saab JAS 39 Gripen vadászgépeivel fogja modernizálni légierejét,
• előtte pedig az is kiderült, hogy Thaiföld és Svédország kormánya a Saabbal együtt előrehaladott tárgyalásokat visz JAS 39 Gripen E/F többcélú vadászgépek értékesítéséről.

Akárhogy is, Claes Sandgren, a Stockholmi Egyetem jogászprofesszora és a Vesztegetés Elleni Intézet (IMM) korábbi elnöke úgy véli, hogy az ilyen részvényüzletek nem helyénvalók. „Tilos a tőzsdei kereskedés bárki számára, aki belső információval rendelkezik. Egyértelmű távolságot kell tartaniuk mindentől, ami akár csak helytelennek is tűnhet. Ellenkező esetben sérülhet a kormányzatba vetett bizalom” – vélekedett.