Egy veszély ideiglenesen elhárult, áradhat a világpiacra a szaúdi olaj – vagy mégsem?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHa betartanák a tűzszünetet, elhárulhatna a globális olajpiacokat fenyegető legnagyobb veszély. A frissen bejelentett izraeli–iráni tűzszünetnek köszönhetően volna esély arra, hogy nem eszkalálódik tovább a közel-keleti konfliktus, amelybe pár napja új szereplő lépett be Irán oldalán, Jemen. A húszik ugyan katonai szempontból nem képviselnek jelentős erőt, de erre nem is lett volna szükség ahhoz, hogy fennakadásokat okozzanak a globális ellátásban. A tűzszünet azonban – kedden villámgyorsan kiderült – törékeny, és talán nem is fenntartható. A határozott amerikai csapások Iránra, amelyeket Donald Trump elnök tűzszüneti bejelentése követett, megteremtik a lehetőséget, hogy a világgazdaság nem fordul veszélyeket rejtő irányba.
Kedden reggel Irán és Izrael is kihirdette a tűzszünetet – tudósított a Magyar Nemzet; a fegyvernyugvás hírét eredetileg Donald Trump amerikai elnök közölte közösségi oldalán.
Ez jelentős fordulat az elmúlt napok eseményei után, hiszen az iráni parlament már jóváhagyta a Hormuzi-szoros lezárását, amelyen keresztül áramlik a tengeren szállított olaj 30, a cseppfolyósított gáz (LNG) 20 százaléka. A szoros lezárásával vagy elaknásításával
gyakorlatilag elvághatták volna Irakot, Kuvaitot és Katart a piacaiktól,
egyiknek sincs ugyanis alternatív útvonala. Irak a világ hatodik, Kuvait a 10., Katar pedig a 14. legnagyobb olajtermelője, az utóbbi ráadásul a harmadik legnagyobb LNG-exportőr a világon az Egyesült Államok és Ausztrália után.
Tovább bonyolította a helyzetet, hogy első országként beszálltak a háborúba a húszik, hadat üzentek az Egyesült Államoknak és Izraelnek. És hogy végképp ne legyen egyszerű a kilátások értelmezése: alig erősítette meg Izrael a tűzszünet életbe lépését, megint elkezdtek röpködni a rakéták.
Irán Katar területére küldött rakétákat, erre csökkent az olaj és az arany ára – mi történik itt?
Irán közép-európai idő szerint hétfő este rakétatámadást hajtott végre egy, Katar területén lévő amerikai támaszpont ellen. A támadás után nem sokkal a kőolaj ára mérséklődött, majd az aranyé is a fékre lépett, a kedd reggeli ázsiai és európai tőzsdenyitás pedig derűs hangulatot hozott. Mindez furcsa fejleménynek tűnik az újabb eszkalációs fejlemény után, de van rá magyarázat – fejtegeti az Origo.
Mit jelenthetne Jemen háborúba lépése?
Jemen, pontosabban a húszik háborúba lépése első pillantásra talán nevetségesnek tűnik, mert mit ér egy milícia a világ és a Közel-Kelet legerősebb katonai hatalmával, az Egyesült Államokkal és Izraellel szemben? Hagyományos összecsapásban nyilván semmit, ártani viszont rengeteget tudtak volna – és tudnának, ha nem bizonyul tartósnak a tűzszünet.
A Perzsa-öböl (más néven Arab-öböl) menti olajtermelő országok közül a világ második és nyolcadik legnagyobbja, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek (EAE) tudja csak elkerülni a Hormuzi-szorost, mert mindkettőnek van olyan olajvezetéke, amelyik ebben az esetben is szabad kikötőhöz vezet.
A Reuters elemzője szerint az EAE áprilisban napi 3,3 millió hordó kőolajat hozott felszínre, és rendelkezik egy napi 1,5 millió hordónyi mennyiség szállítására alkalmas vezetékkel. Abu-Dzabi termelői így biztonságban vannak.
Mi lesz Szaúd-Arábia olajexportjával?
Nem ez azonban a helyzet Szaúd-Arábiával. A világ első számú olajexportőre napi kilencmillió hordó olajat termel, és szintén van egy kelet–nyugati vezetéke, amely ezt el tudja szállítani az abkaiki (Abqaiq) olajmezőről a vörös-tengeri Janbu (Yanbu) kikötőjébe. A vezeték kapacitása napi ötmillió hordó, de ideiglenesen hétmillióra bővíthető.
A probléma azonban az, hogy
ez a nyugati útvonal ki van téve a húszik támadásának,
akik évek óta okoznak súlyos zavarokat a Vörös-tenger hajóforgalmában.
Ha ellehetetlenítenék a szaúdi tankerek kijutását az Ádeni-öbölbe és onnan az Arab-tengerre, akkor azok kénytelenek lennének áthajózni a fél világon, a Szuezi-csatornán, a Földközi-tengeren, majd Afrikát megkerülve visszajutni gyakorlatilag onnan, ahová indultak, hogy elérjenek a legnagyobb piacaikra:
- Kínába,
- Japánba,
- Dél-Koreába
- és Indiába.
A hatalmas kerülő irdatlan összegekbe kerülne, ami jelentősen megemelné az olaj árát.
Olcsó aknák tökéletesen megfelelnek
Bár a húszik csak Izraelt és az amerikai hajókat fenyegették meg, katonai konfliktusuk Szaúd-Arábiával gyakorlatilag 2015 óta tart, így nem valószínű, hogy nem használnák ki adott esetben a tökéletes alkalmat Rijád bosszantására.
Elemzők szerint ugyanúgy le tudnák zárni a Vörös-tenger déli kijáratát, mint Irán a Hormuzi-szorost. Nicholas Brumfield Jemen-szakértő az Al-Dzsazíra arab hírtelevízió internetes oldalának nyilatkozva emlékeztetett, hogy a tengeri aknák „nagyon alacsony technológiai színvonalú, könnyen elkészíthető és elhelyezhető robbanószerkezetek, amelyek mindazonáltal jelentős bizonytalanságot okoznának a globális szállítmányozóknak”.
Egyetért vele Husszain Albukaiti húszibarát politikai kommentátor is.
Nem hiszem, hogy Irán vagy Jemen habozni fog, hogy szükség esetén tengeri aknákat használjon, hogy blokkolja a teljes hajózási vonalat a térségünkben
– mondta a portálnak.
