Ilyen még nem volt: hatalmas orosz tartályhajó érkezett Kínába, Európa hiába várta – a példátlan LNG-szállítmányt a szankciók lökték Peking karjaiba
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz orosz földgázipari óriás, a Novatek először szállított cseppfolyósított földgázt (LNG) a szankciók alá eső Arctic LNG 2 projektből Kínába az Arctic Mulan nevű tankeren – írja a European Pravda.
A lépéssel Moszkva fontos üzenetet küldött: a nyugati szankciók ellenére van piaca az orosz cseppfolyósított földgáznak. Az Arctic LNG 2 az oroszországi sarkvidéken, a Gidai-félszigeten található. A projekt különböző szállítási és logisztikai kihívásokkal néz szembe a szankciók miatt.
A cég igazgatótanácsának alelnöke, Jevgenyij Ambroszov szerint a Novatek tavaly 24 millió tonna energiahordozót szállított az északi-tengeri útvonalon. Ez azt jelzi, hogy ezek az útvonalak továbbra is prioritást élveznek a szállítási stratégiában a technológiai és szankciós kihívások ellenére.
Vezetéken is van vevő az orosz gázra
Megszületett a nagy megállapodás Kína, Oroszország és Mongólia között a Szibéria Ereje 2. gázvezeték megépítéséről, mely elkészülte után a Gazprom szerint akár harminc éven keresztül képes lesz évi 50 milliárd köbméter földgáz szállítására, bár még mindig sok a nyitott kérdés.
Az orosz gázipari vállalat szerint Kína olcsóbban kapja majd a gázt. Az sincs tisztázva, hogy mi lesz a vezeték építésének a menetrendje, ahogy az sem, hogy kik végzik majd el az északi gázmezőktől a néptelen sztyeppén át Kínáig tartó építkezést. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója arról beszélt, hogy a vezeték a világ legnagyobb és legtőkeigényesebb gázprojektje lehet.
A Szibéria Ereje 2. megépítését az európai piacokat elvesztő Oroszország régóta sürgeti, és elkészülte alapvető változásokat hozhat a globális energiapiacon, könnyen lehet, hogy az amerikai és ausztrál LNG is kiszorul Kína piacáról. A Gazprom keddi bejelentése szerint Kína nemcsak az új vezetéken keresztül vásárol majd több földgázt, de a Szibéria Ereje 1.-en és a Szahalin-vezetéken is.
Az import miatt sérülékeny a magyar gázellátás – ám jelenleg nincs veszélyben
A földgáz stabilan és több irányból is érkezik Magyarországra, a belföldi termelés nő, a kereslet nagyjából stagnál, a hazai föld alatti tárolók híznak. A gázellátás biztonsága mégis kiemelten neuralgikus pont, a téli időszakban a fűtési igény kielégítése is a figyelem középpontjába helyezi.
