Lemondásra szólították fel Ursula von der Leyent, fellázadtak a német munkások – ezek voltak 2025 júliusának legolvasottabb cikkei a nemzetközi gazdaság rovatban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA hónap öt legolvasottabb nemzetközi gazdasági cikke olyan fordulatokat hozott, amelyek 2025 végére is érezhetően alakították a gazdaságpolitikai klímát: a piacok működésétől a munkahelyvédelemig és a jogbiztonságig több fronton rajzolódtak ki törésvonalak, gyakran az Európai Bizottság – és Ursula von der Leyen – döntéseinek árnyékában. A légi forgalmat bénító sztrájkok és az uniós hatáskörviták így a júliusi hónap visszatérő motívumaivá váltak.
1. Ilyen még nem volt: nem akárki szólította fel lemondásra Ursula von der Leyent
A júliusi toplista élén az a történet állt, amikor a Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary nyílt levélben lemondásra szólította fel Ursula von der Leyent. Érvelése szerint az Európai Bizottság évek óta nem védi meg kellően az „átrepülő járatokat” a francia légi irányítók (ATC) visszatérő nyári sztrájkjaitól, így a francia munkabeszüntetések nemcsak Franciaország, hanem az egész egységes piac működését bénítják. A cikk a járattörlések nagyságrendjét és a Ryanair azon állítását emelte ki, hogy a károk jelentős része elkerülhető lenne uniós szintű szabályozással.
Az év második felében a konfliktus nem csillapodott: a Ryanair szeptemberben és ősz elején is újabb közleményekben sürgette az EU-s reformot, a francia sztrájkok kockázatára hivatkozva, és a téma a nemzetközi sajtóban is visszatért. Mindez azt jelezte, hogy a júliusi levél nem egyszeri PR-akció volt, hanem egy elhúzódó, strukturális vitába illeszkedik a légtérmenedzsment és a sztrájkjog határainál.
2. Beintettek a német munkások: nem engedik, hogy Magyarországra helyezze át a termelését az autóipari beszállító
A második legolvasottabb cikk a ZF német munkavállalóinak tömeges tiltakozásáról szólt, miután felmerült, hogy a vállalat költségcsökkentés és átszervezés részeként Magyarországra, Egerbe telepíthet át termelési kapacitást. A történet egyszerre volt német belpolitikai-szociális ügy és kelet-közép-európai ipari versenyképességi kérdés: a dolgozók a leépítések, a bércsökkentési nyomás és az áthelyezések ellen léptek fel.
2025 őszére a ZF-nél a válságkezelés „papírról” intézményesített pályára lépett: a cég átfogó megállapodást kötött a munkavállalói képviseletekkel a kulcsdivízió átalakításáról, és a vállalat kommunikációja már a szerkezetváltás menedzselt végrehajtására, a költségek leszorítására és a jövedelmezőség javítására fókuszált. A júliusi tüntetés így egy olyan folyamat elejének bizonyult, amelyben a munkahelyek földrajzi és technológiai újraelosztása tartós konfliktusforrás maradt.
3. Devizahitelek: döntött a bíróság, nyert az óriásbank az állam ellen a svájci frank átváltása miatt
A júliusi toplistán előkelő helyen szerepelt a Société Générale és Horvátország devizahiteles ügye: a nemzetközi választottbírósági fórum (ICSID) döntése alapján a bank részben nyert a horvát állammal szemben a svájcifrank-alapú hitelek kötelező átváltásához kapcsolódó kárigényben. A cikk itthon azért is kapott nagy figyelmet, mert sokak számára „tanulságként” merült fel a magyar devizahiteles perekre vonatkozóan is.
Az év végi kép azonban óvatosabb: a nyilvános jogi adatbázisok szerint 2025 őszén az ügy semmissé nyilvánítása is napirenden volt, vagyis a történet nem záródott le egyetlen ítélettel, inkább hosszan elnyúló jogvitára lehet számítani. A júliusi döntés így inkább precedensjelzés lett: megmutatta, mennyire komoly nemzetközi jogi kockázata lehet utólagos, erős állami beavatkozásoknak a pénzügyi szerződésekbe.
4. Cicaharcba kezdett Európa két nagyasszonya – Meloni nem fogja hagyni, hogy Von der Leyen a tyúkszemére lépjen
A negyedik legolvasottabb cikk az olasz bankrendszer körüli hatásköri csörtét tette érthetővé: Brüsszel – a beszámoló szerint – kifogásolta, hogy az olasz kormány szigorú feltételekkel próbál beleszólni a UniCredit és a Banco BPM ügyletébe, miközben az olasz fél nemzeti érdekekre és „aranyrészvényes” logikára hivatkozott. A vita arról szólt, meddig terjed az uniós pénzügyi együttműködés, és hol kezdődik a tagállamok gazdaságpolitikai önállósága.
A nyár végére konkrét bírósági fordulat is jött: egy olasz bírósági döntés több kormányzati feltételt vizsgált felül, egyes elemeket helybenhagyott, másokat elkaszált – vagyis a „cicaharc” jogi pályára terelődött. Ősz végére pedig a nemzetközi sajtó már úgy írt róla, hogy a felvásárlási kísérlet végül elbukott, a felek és az olasz állam közötti vita azonban tovább élt, újabb fellebbezési lépésekkel.
5. Óriási fordulat: Ursula von der Leyen váratlanul engedett az amerikai vámügyben
A hónap ötödik nagy olvasottságú témája az EU és az Egyesült Államok vámvitájának látványos fordulata volt: a cikk szerint Ursula von der Leyen a tárgyalásos megoldás irányába mozdult, és az EU elhalasztotta az ellenintézkedések élesítését, hogy megállapodást tudjon kötni Washingtonnal.
A júliusi napokban mindezt a piacok is fokozott figyelemmel követték, mert a vámfenyegetés közvetlenül érintette az európai exportőröket.
Az év végi összképben már látszik, miért volt sorsdöntő ez a júliusi elmozdulás: az Európai Bizottság később hivatalos oldalon is bemutatta az EU–USA kereskedelmi megállapodás kereteit, amelyek lényege
- a legtöbb termékre vonatkozó 15 százalékos vámplafon,
- illetve több termékkörben a tarifák lenyomása.
Ősz elején uniós oldalról már arról beszéltek, hogy a 15 százalékos szint mellett a kereskedelem „folyik tovább”, vagyis a júliusi fordulat valóban a normalizálódás irányába vitte a folyamatot.
