Egyre több készpénzt halmoznak fel az emberek, a jegybank próbálja szépíteni a történetet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz ukrán jegybank adatai szerint 2025-ben a forgalomban lévő készpénzállomány 12,6 százalékkal, azaz 103,9 milliárd hrivnyával nőtt, és 2026. január 1-jére elérte a 926,3 milliárd hrivnyát. Ez gyorsabb bővülés, mint 2024-ben, amikor 7,6 százalék volt a növekedés üteme. Az NBU szerint a jelenség mögött nem pusztán a háborús kockázatok állnak.
„A készpénz növekedése részben a gazdasági aktivitás élénkülésével, a bérek és szociális juttatások emelkedésével, valamint a stabil fogyasztói kereslettel magyarázható” – vélekedett az ukrán jegybank. Az infláció 2025-ben éves alapon 8 százalék körül alakult, miközben a készpénzállomány 12,5 százalék feletti ütemben nőtt.
Nő a készpénzhasználat az ukrán lakosság körében
A lakosság oldaláról ugyanakkor más hangsúly jelenik meg. Sokak szerint az áramkimaradások miatt kénytelenek több készpénzt tartani maguknál, ugyanis míg a nagyobb üzletekben többnyire működik a kártyás fizetés, a kisebb boltok áramszünet idején gyakran csak készpénzt fogadnak el.
Az ATM-ek sem mindig elérhetők, ezért biztonságosabbnak érzik a készpénzes fizetést.
A banki korlátozások is hozzájárulnak a bizonytalansághoz. 2025-ben a pénzintézetek havi 100 ezer hrivnyás (740 ezer forintos) limitet vezettek be a magánszemélyek közötti átutalásokra, a magasabb kockázatú ügyfelek esetében 50 ezer hrivnyára (370 ezer forintra) csökkentve a plafont. A limit feletti tranzakciókhoz jövedelemigazolás szükséges. A szakértők azonban nem tartják ezt döntő tényezőnek.
Az átutalási korlátok hatása minimális. A növekedés fő okai a szezonális kifizetések, prémiumok, osztalékok, valamint az energetikai kockázatok miatti óvatossági készpénztartás
– magyarázta Viktorija Mahnonoszova, a Unex Bank operatív igazgatója.
A számok ugyan emelkedést mutatnak, de a teljes gazdasághoz viszonyítva a készpénz súlya nem nő drámaian. Mihajlo Demkiv, az ICU befektetési csoport elemzője szerint a készpénz aránya a GDP-hez mérten történelmi mélypont közelében van: 2023 végén 11,5 százalék, 2024 végén 10,7 százalék, 2025 végére pedig 10,4 százalék volt.
„A nominális növekedés nem jelenti a készpénzes gazdaság visszatérését. A gazdaság bővül, így abszolút értékben természetes az emelkedés” – fogalmazott az elemző. Mihajlo Demkiv előrejelzése szerint 2026 végére a forgalomban lévő készpénz meghaladhatja az ezermilliárd hrivnyát.
Hol érdemes a felhalmozott készpénzt tartani?
Felmerül azonban a kérdés: adott a készpénz, és ha nem a párna alatt, akkor hol érdemes azt tartani? A lakossági bankbetétek kamata jelenleg jellemzően 13–17 százalék éves szinten hrivnyában, a rövidebb futamidejű lekötések gyakran 15 százalék körüli hozamot kínálnak. Dollárban és euróban a kamatszint lényegesen alacsonyabb, mindössze 1–3 százalék közötti.
Az állampapírok – azaz az OVDP-k – pedig még vonzóbb hozamot kínálnak. Az ukrán pénzügyminisztérium 2026 januárjában 14 aukción 46,1 milliárd hrivnyát (341,6 milliárd forintot) vont be, az átlagos hozam 16,47 százalék volt. A lakosság állampapír-állománya egy év alatt 44,2 százalékkal nőtt, és már meghaladja a 116,2 milliárd hrivnyát (861,1 milliárd forintot), míg a vállalatok több mint 219,9 milliárd hrivnyát (1,6 ezermilliárd forintot) tartanak ilyen papírokban. Összesen több mint 1,9 billió hrivnya (14 ezermilliárd forint) értékű államkötvény van forgalomban.
A költségvetési hiány finanszírozása ugyanakkor továbbra is kihívás.
A külföldi támogatások nem fedezik teljes mértékben a deficitet, ezért az állam intenzíven támaszkodik az ukrán kötvénykibocsátásra.
- 2025-ben mintegy 570 milliárd hrivnyát (4,22 ezermilliárd forintot) vontak be OVDP-aukciókon,
- 2026-ra pedig további 420 milliárd hrivnya (3,11 ezermilliárd forint) bevonását tervezik.
- Léteznek hosszabb, akár 3-5 éves futamidejű papírok, és
- időnként 10 éves kötvények is megjelennek, de ezek iránt elsősorban intézményi befektetők – bankok, biztosítók – érdeklődnek.
- A kereskedelmi bankok birtokolják az állomány 47,66 százalékát,
- az NBU 33,37 százalékot,
- a lakosság részesedése 5,85 százalék.
„A készpénz nem kamatozik, és infláció mellett folyamatosan veszít értékéből” – figyelmeztetett Mihajlo Demkiv. Ugyanakkor teljesen készpénz nélkül maradni a jelenlegi háborús helyzetben szintén kockázatos. A szakértők többsége kiegyensúlyozott megközelítést javasol: néhány napra elegendő készpénz legyen otthon, a többi megtakarításként bankban vagy hozamtermelő eszközben.
Az is kérdés, milyen devizában érdemes tartani a készpénzt.
A mindennapi kiadásokhoz hrivnya szükséges, de sok háztartás továbbra is dollárban tartja megtakarításai egy részét, fedezetként az árfolyamkockázat ellen.
Ugyanakkor dollárkészpénz esetén nincs kamatbevétel, és az átváltási költségek is csökkentik a hozamot.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi készpénznövekedés inkább pszichológiai és helyzeti reakció, mintsem rendszerszintű fordulat. Az ukrán pénzügyi rendszer egyelőre működőképes, a bankfiókok és ATM-ek többsége rendelkezik tartalék áramforrással, és az állam is aktívan finanszírozza magát a hazai kötvénypiacon.
